Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

6 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK nának. De a bíróságokkal való vonatkozásban sem lehet kielégítő az a helyzet, hogy nincs olyan hatóság, amely a hatásköri összeütközést véglegesen eldöntse. Nem kívánta azonban a javaslat — mint ezt megjegyezni már fentebb is szerencsénk volt — fennálló jogunknak azt a rendszerét érinteni (189(5:XXXIII. t.-c. 28. §. és 1911:1. t.-c. 51. §.), amely szerint a rendes bírósági szervezethez tartozó külön bíróságok és a rendes bíróságok között felmerült hatásköri összeütközések a hatásköri összeütközésben érdekelt bíróságok legközelebbi közös felsőbírósága elé tartoznak. Ennek az elvnek felel meg a javaslat 3. §-a, amelyet a 2. §-nak a munkásbiztosítási bíróságokra vonatkozó rendelkezése csak látszólag tör át. A munkásbiztosítási bíráskodásról szóló 1921:XXXI. t.-c. 2. §-a értelmében Budapesten külön (elsőfokú) királyi munkásbiztosítási bíróság működik, egyébként — az idézett t.-c. 1. §-a szerint — munkásbiztosítási ügyekben a bíráskodást elsőfokon a kerületi munkásbiztosító pénztár székhelye szerint illetékes kir. járásbíróság, mint munkásbiztosítási bíróság gyakorolja. A törvény 3. §-a értelmében azonban az utóbb megjelölt bíróságoknak is a Munkásbiztosítási Felsőbíróság a fellebbviteli bírósága. Ennek következtél>en a rendes bíróságok (kir. járásbíróságok) keretében szervezett munkásbiztosítási bíróságokat a jelen javaslat szempontjából kü]ön bíróságoknak kell tekinteni, mert — mint az a fentebb kifejtettekből következik — egyfelől annak a kir. járásbíróságnak, mint munkásbiztosítási bíróságnak, amelynek különlegesen nem szervezett rendes bírósággal hatásköri összeütközése támadt, másfelől pedig az utóbb említett rendes bíróságnak nincs közös fellebbvitelli bíróság;), a most vázolt eset tehát semmi esetié sem vonható a 3. § alá, hanem különleges rendezésre szorul. Ennek a különleges rendezésnek legegyszerűbb és egyúttal legkövetkezetesebb módja, ha a kérdést egyformán oldjuk meg akár a külön bíróságként szervezett Munkásbiztosítási Felsőbíróság, illetőleg budapesti kir. munkásbiztosítási bíróság, akár pedig az előbbinek fellebbviteli joghatósága alá tartozó kir. járásbíróság (rendes bíróság), mint munkásbiztosítási bíróság az egyik alanya a hatásköri összeütközésnek és mindegyik esetben a hatásköri bíróság elé utaljuk a felmerüli hatásköri összeütközés elintézését.