Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 79 I. L. F. görbői szőlőhegyi lakost a pincehelyi csendőrőrs 1918. február hó 28.-án sz. alatt lopás miatt a gyönki járásbíróságnál feljelentette. A feljelentés szerint b. I. N. örököseinek M. község határában lévő erdejéből a nevezett 1918. évi február hó folyamán több alkalommal összesen 18 darab akácfát vágott ki és lopott el 180 K értékben. A járásbíróság által bekivánt pótjelentés szerint a terhelt a fákat öt ízben lopta és pedig három ízben 4—4 darabot, két ízben pedig 3—3 darabot. A járásbíróság 1918. évi március hó 31. napján B. 278,1918/2. sz. alatt kelt végzésében, kiindulva abból, hogy az egyik lopás tárgyának értéke sem haladja felül a 60 K-t, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terhelt feljelentett cselekménye ötrendbeli erdei kihágásnak minősül, ezek elbírálása pedig közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozván, a bűnügy iratait „saját hatáskörében való illetékes eljárás végett" áttette a simontornyai járás főszolgabírájához. A főszolgabíró az 1918. évi április hó 20. napján tartott tárgyalás után ugyanaznap 1918. kih. 1191. sz. alatt hozott végzésével a további eljárást a Rbsz. 11. §-a alapján felfüggesztette és az összes ügyiratot a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. A végzés indokolása arra hivatkozik, hogy az 1879. évi XXXI. tc. 73. §-a értelmében a cselekmény vétség, illetve bűntett, ha a lopott dolog értéke 60 K-t meghalad. Hivatkozik továbbá arra, hogy a mcst említett § 2-ik bekezdése szerint ugyanazon egyén által elkövetett több külön erdei lopás esetén a Btk. 335. §-a az irányadó, vagyis a lopott dolgok értéke egybefoglalandó és így állapítandó meg, kihágás, vétség vagy bűntett-e az elkövetett cselekmény és hogy elbírálása közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e vagy rendes bíróságéba. Álláspontja ezekhez képest az, hogy a jelen esetben, amikor a terhelt által lopott fa összes éitéke az iratok szerinj 180 K az ügy elbírálása nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe. A hatásköri bíróság által 1918. Hb. 72/1. sz. alatt elrendelt póteljárás során a hatá^cör kérdésében hozott, előbb ismertetett végzések jogerőre emelkedtek. II. Az eljárt főszolgabíró által helyesen felhívott törvényszakaszok alapján a felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. * A közölt határozatokkal teljesen megegyezően határozott a hatásköri bíróság az 1920. évi március 22. és 1919. Hb. 23. sz. a. hozott határozatával- 6. Bármely kincstári követelés behajtására irányuló eljárásban felmerült panasz elintézése végső fokban a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Bányamértékilleték miatt foganatosított zálogolás körül követett eljárás miatt emelt panasz közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. 1920. április 26. 1919. Hb. 14. sz. a.