Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

318 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. mása volt és e tudomása ellenére mégis folytatta az eljárást ahelyett, hogy az iratokat az 1907: LXI. tc. 8. §-ában megjelölt határidőn belül a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette volna, így tehát a rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emelkedését felfüggesztette az 1907: LXI. tc. 10. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés. Hadiszolgáltatás céljaira igénybevételből felmerült vitás kérdések minden megszorítás és különböztetés nélkül közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak és így csupán közigazgatási úton tehető vitássá az a kérdés is, hogy áll-e az igénybevétel által jogaiban érintett magános a kincstárral szemben igénybevételi jogviszonyban. 1923. dec. 17. Hb. 48. sz. a. III. Ebben az ügyben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között két rendbeli, az 1907: LXI. tc. 7. §-ának 4. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés esete állott elö. Az egyik hatásköri összeütközés annak folytán merült fel, hogy míg egyfelől a m, kir. honvédelmi miniszter 1920. évi szeptember hó 24. napján 455,977/1920/24. számú határozatával, a Budapest székesfőváros tanácsa által az 1912 : LXVIII. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően alakított bizottság pedig 1920. évi november hó 12. napján kelt határozatával ifj. K. F.-nek Budapesten, a IX., Ráday-utca 24. számú házban levő egész ipartelepét — az U. Gy. háztulajdonostól bérelt mííhelyhelyiségekre is kiterjedően — 1915. évi szeptember hó 29. napjától kezdődő hatállyal a katonai igazgatás céljára, vagyis végeredményben a m. kir. kinestár javára hadiszolgáltatásképen az 1912: LXVIII. tc. 18. §-a alapján igénybevettnek jelentette ki, addig másfelől a budapesti központi kir. járásbíróság 1922. évi június hó 21. napján P. IX. 29,632/1922/4. számú és a budapesti kir. törvényszék 1923. évi február hó 10. napján 24. P. 7,681/1922/9. számú ítéletével kimondotta, hogy U. Gy. háztulajdonos és a D. J.-cég a fentemlített ingatlan tekintetében a m. kir. kincstárral semmiféle olyan jogviszonyban nem állanak, amelynek alapján a m. kir. kincstárt erre a ingatlanra vonatkozóan bármily részben is használati jog illetné, s hogy ilyen használati igénye a m. kir. kincstárnak a múltban sem volt. A másik hatásköri összeütközési eset pedig annak folytán merült fel, hogy míg egyfelől a katonai igazgatás a fentemlített hadiszolgáltatási igénybevételből folyó szabad rendelkezési jogának gyakorlásaképen 1922. évi június hó első felében