Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 291 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében nincs helye és a rendes bíróság jogerős érdemi ítélete a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. 1923. október 8. 1922. Hb. 61. sz. a. III. Azáltal, hogy egyfelől a rendes bíróság a felperes és az alperes között létesült szerződés megszűnésének kimondása iránt a felperes részéről azon az alapon előterjesztett kereseti kérelemnek, hogy ő az alperesnek joghatályosan felmondott és hogy a szerződés különben is az iparszabadság elvébe és az ipartörvénybe ül kőzik és így annak érvénye nem lehet, — helyet nem adott és ekként a szerződést hatályban levőnek állapította meg, másfelől a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a felperes panaszára ugyanezt a szerződést, mint az ipartörvény tiltó rendelkezésébe ütközőt, semmisnek és joghatály nélkülinek jelentette ki, s az alsófokú közigazgatási hatóságot arra utasította, hogy a felperest az ő kéményseprői jogkörébe helyezze vissza, mind a rendes bíróság, mind pedig a közigazgatási hatóság ugyanazon felek között, ugyanazon jpertárgy és vitás jog tekintetében, vagyis ugyanannak az ügynek az érdemében határozott. Ennélfogva az ügyazonosság, amely minden hatásköri összeütközés felmerültének egyik lényeges előfeltétele, a jelen esetben fennforog. Nem változtat az ügyazonosságon az a körülmény, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter merőben iparügyi közigazgatási szempontból mondotta ki a szóbanlevő szerződést érvénytelennek s hogy annak magánjogi érvényét érinteni nem kívánta. Ez a két kérdés ugyanis elválaszthatatlanul összefügg s valamely szerződés hatályban létének bírói megállapításában a szerződés úgy közjogi, mint magánjogi érvényességének elismerése is benne foglaltatik, mégpedig a jelen esetben annál inkább, mivel a felperes a szerződés érvényességének kérdését a rendes bíróság előtt is felvetette és mivel továbbá, ettől eltekintve, a rendes bíróság akkor, amidőn a szerződés megszűnésének kimondása kérdésében döntött, a szerződés eredeti érvényét nem csupán az általános magánjog, hanem az ipartörvény szempontjából is hivatalból elbírálni tartozott, figyelemmel arra az általános szabályra, hogy minden olyan szerződési megállapodás, amely akár magánjogi, akár közjogi tiltó jogszabályba ütközik, érvénytelen. Hatásköri összeütközési bejelentésnek a jelen esetben még sem volt helye és a bejelentést, mint a törvény által kizártat, hiva19*