Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 247 nézve a határozat hozatalára, — minden más eljárás kizárásával — elsőfokon a törvényhatósági közigazgatási bizottság, másodfokon a vallás- és közoktatásügyi miniszter „illetékes". Tekintettel már most arra, hogy a fenti kérdések közé tartozik és így az 1913: XVI. tc. 30. §-a alá esik annak elbírálása is, vájjon a természeti javadalmak a fegyelmi eljárás tartamára megilletik-e, s ha igen, minő mértékben a hitfelekezeti elemi népiskolai tanítót; tekintettel továbbá arra, hogy — amint fentebb már említve volt — a N. B. részéről polgári per keretében érvényesített jogvitának közigazgatási jogi természete van: a Hatásköri Bíróság megállapította, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Nem változtat a hatáskörön az a körülmény, hogy N. B. követelését nem csupán az iskolafenntartó, hanem az iskolaszék egyes tagjai, továbbá az ő helyébe alkalmazott tanító ellen is érvényesítette, mert a hatáskör kérdésének elbírálásánál a követelés jogi természete az irányadó. 14. Sommás visszahelyezés, majd lakásigazolvány kiállítása iránt folyamatba tett ügyben megvan az ügyazonosság, ha mind a törvényszék, mind a lakáshivatal ugyanannak a lakásrésznek a vitás birtokáról határozott. Rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak az 1907: LXI. tc. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében nincs helye és a rendes bíróság jogerős érdemi ítélete a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. 1923. június 4. 1922. Hb. 34. sz. a. III. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy a sommás visszahelyezés, majd lakásigazolvány kiállítása iránt folyamatba tett jelen ügyben az ügyazonosság fennforog, mert mind a rendes bíróság (kir. törvényszék), mind a közigazgatási hatóság (lakáshivatal) végeredményben a szóbanforgó — átalakítás tárgyául szolgált — fedett kapualjnak a felek között vitás birtoka felett s ekként ugyanazon felek között, ugyanazon pertárgy és vitás jogviszony tekintetében, jelesül abban a kérdésben, hogy az alperes a kapualjat üzlethelyiség