Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 111 hatóság hatáskörébe tartozik a vásárcsarnoki árúhely felmondása és elhagyására kötelezés kérdésében az eljárás. 1921. június 20. HK 16. sz. a. III. Azzal, hogy egyfelől a budapesti vásárcsarnokok igazgatósága és Budapest székesfőváros tanácsa, S. B.-nak a központi vásárcsarnokban használt árusítóhelyét felmondotta és őt annak elhagyására kényszerítette, másfelől pedig a budapesti központi kir. járásbíróság a felmondás érvényességének kérdését elbírálva, S. B.-t az említett árusítóhely birtokába visszahelyezte, a fentemlített közigazgatási hatóságok és a budapesti központi kir. járásbíróság között az 1907 : LXI. tc. 7. §-a első bekezdésének 4. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés esete merült fel, mert a rendes bíróság nem jogerősen, a közigazgatási hatóság pedig ugyanazon felek között, ugyanazon pertárgy és vitás jog tekintetében, tehát ugyanannak az ügynek érdemében intézkedett illetőleg határozott. A hatáskör kérdésének eldöntése attól függ, vájjon a nevezett felek között magánjogi vagy pedig közigazgatási jogi természetű jogviszony állott-e fenn és az utóbbi esetben vájjon van-e oly törvényes jogszabály, amely az ebből származó igények érvényesítését kifejezetten bírói -útra utalja. E kérdésben a hatásköri bíróság a főváros törvényhatóságáról szóló 1872: XXXVI. tc.-ből indul ki, amelynek 10. §-a a fővárost a városban és annak területén helypénzek szedésére jogosítja fel. A helypénzek szedésének a törvényben biztosított joga feltételezi a piacrendészeti közigazgatási hatósági jogot, amelynek gyakorlása különösen a piaci és egyéb nyilvános árusítóhelyek megjelölését, úgyszintén a használatukért járó helypénzek megállapítását és a beszedésük körül követendő eljárás rendezését foglalja magában. Minthogy a nyílt piaci árusítások a közegészségügyi és közrendészeti követelményeknek meg nem feleltek, Budapest székesfőváros közönsége oly célból, hogy biztosítsa a lakosság állandó ellátását, jó egészséges és lehetőleg olcsó élelmi cikkekkel, Budapest székesfőváros területén fedett vásárcsarnokokat létesített. E vásárcsarnokok életbeléptetése, üzeme és szervezete tárgyában Budapest székesfőváros törvényhatósága 1,595/1896. kgy. szám alatt szabályrendeletet alkotott, amelyet a m. kir. belügyminiszter 1896. évi december hó 3. napján 105,060. III. 1896. szám alatt kelt leiratával jóváhagyott. E szabályrendelet az úgynevezett vásárcsarnok-árúknak, köztük