Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 05 közokiratba foglalt adás-vételi szerződés és a kir. Kúria ítélete alapján rendelte el és e tárgyban hozott 1,792/1920. tk. számú nem jogerős végzésének értesítő részében kimondotta azt is, hogy közigazgatási hatósági hozzájárulásra szükség nem volt, ennélfogva a szarvasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság a közigazgatási hatósági . hozzájárulás kérdését ugyanabban a keretben bírálta meg, mint P. III. 1,852/1920/24. számú ítéletével már előbb a kir. Kúria. Az 1907: LXI. tc. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése szerint abban az esetben, ha a rendes bíróság az ügy érdemében már jogerősen határozott, a hatásköri bíróság előtt azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye s a rendes bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. A jelen esetben azonban még azt is meg kell vizsgálni, hogy a rendes bíróság és Békésvármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának 43/1920. g. alb. számú határozata szerint a közigazgatási hatóság minden vonatkozásban azonos kérdésről határozott-e. A hatásköri bíróság az alábbi okoknál fogva nem látja fennforogni a kérdés azonosságát. Az 5,200/1919. M. E. számú rendelet 7. §-a értelmében az a kérdés, hogy a jogügylet hatósági hozzájárulás alá esik-e vagy sem, kettős alapon vizsgálandó meg, mert ez a 7. §. kétfajta ügyletcsoportot különböztet meg első és második bekezdésében. A kir. Kúria és ennek ítéletére támaszkodva a szarvasi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, idézett határozataik szerint a 7. §-nak csupán első bekezdése alapján tették a kérdést vizsgálat tárgyává, holott a közigazgatási hatóság — amint a gazdasági albizottságnak említett határozatából kitűnik — a 7. §. második bekezdésében foglalt rendelkezések szerint járt el s az ügyletet az itt említett csoportba sorozta. Ebből következik, hogy arról a kérdésről, amelyről a közigazgatási hatóság határozatában van szó, a rendes bíróság érdemben nem határozott. Ilyen tényállás mellett pedig, minthogy az 1907 : LXI. tc. 7. §-a értelmében minden hatásköri összeütközésnek egyik alkotó eleme: az ügyazonosság ezúttal hiányzik, ennélfogva a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között az 1907 : LXI. tc. 7. §-a alá eső hatásköri összeütközés nem merült fel, és így a közigazgatási hatóság a jelen esetben a hatósági hozzájárulás szükségességének kérdésében eljárhat.