Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 91 Mindenképen az marad tehát a kérdés, van-e jogunknak olyan az 1896: XXVI. tc.-en kívül fekvő szabálya, amely a kereskedelem­ügyi miniszter hatáskörét a szóbanforgó vagyonjogi kérdésre nézve megállapítja. Ily szabály azonban nincsen és ilyenre maga a MÁV­sem hivatkozik. Hivatkozik ellenben a MÁV. az 1896: XXVI. tc. mellett a felek közti szerződésre. A szerződés 9. §-a szerint abban az esetben, ha (egyebek mellett) létesítmény átalakítására nézve a szerződő felek között egyetértés létre nem jöhetne, a kereskedelemügyi minisz­ter dönt. Ez a szerződési rendelkezés azonban a létesítmény átalakításával kapcsolatosan felmerülő fentebb már kiemelt vagyon­jogi kérdéseket az elbírálásukra rendszerint hivatott rendes bíró­ságok hatásköréből — már csak a hatásköri szabályoknak közjogi természeténél fogva is — csupán úgy vihetné át joghatályosan közigazgatási hatóságnak hatáskörébe, ha ezt fennálló jogunknak valamely rendelkezése kifejezetten megengedné. Ily jogszabályunk sincs azonban, ugy hogy tehát joghatályosan a szerződés a kiemelt értelemben nem is rendelkezhetnék. A szerződés szövegéből azon­ban nem is vonható határozott következtetés arra, hogy a felek" a létesítményekre vonatkozó minden kérdés eldöntését a kereskedelem­ügyi miniszter hatáskörébe kívánták volna utalni, sőt a szerződés­nek a rendes bíróság hatásköréről és illetékességéről' kikötéseket tartalmazó 23. §-a az ellenkező értelmezés mellett szól. A kifejtettekhez képest az a szabály, amely a magánjogi kérdésekre nézve a rendes bíróságok hatáskörét állapítja meg, az itt szóbanforgó magánjogi kérdés tekintetében kivétellel áttörve nincs, miért is a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 2. Közigazgatási hatóság hatáskörébe katonák részéről okozott kárra alapított olyan kárigények tartoznak, amelyek egyenest a földterületnek csapat- vagy lőgyakorlatra történt használásából felmerült kár megtérítésére irányulnak, ellen­ben rendes bíróság hatáskörébe tartozik az olyan kár meg­térítésére indított kereset, amely nem a földterületnek a csapat­vagy lőgyakorlatra használásából, hanem — bár a csapat­vagy lőgyakorlat alkalmából bekövetkezett — más károsító okból származott és annak következtében állott elő, hogy a katonák a szőlő termését leszedték. 1921 január 31. 1920. Hb. 37. sz. a.

Next

/
Thumbnails
Contents