Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

xc KKNDSZEKES TÁRGYMUTATÓ. Nem alkalmazható a hadiszolgáltatások igénybevételéből eredő kár érvényesítésére nézve az 1912 : LXVIII. tc. 31. §-ában a közigazgatási hatóságok javára megállapított hatáskör, hanem a magánjogi természetű kártérítési igényekre nézve általános illetékességgel biró rendes bíróságok hatásköre áll akkor, ha az igénybevétel előtt a tulajdonos és a katonai kincstár képviselője között szerződés jött létre, ha az igénybevétel erre a szerződésre hivatkozással történt és csakis a körül forgott a vita, hogy az adásvételi szerződés és igénybevétel idejében még hatályos és így az igénybevétel jogos volt-e. (Hb. 1917 ápr. 16. 1916. 67. sz. 7. 13.! Mozgósítás szükségletére történt beszerzésből származó igény csak akkor tartozik rendes bíróság elé, ha a beszerzés módja magánjogi elbírálás alá tartozó jogügylet és így hadtszolgáltatás esete nem forog fenn (C. 1917 jan. 30. P. XI1L 7578/916- *z- 76- l63-) Üzem folytatására kötelezett vállalatnál személyes szolgálatra k telezett munkások bérkövetelései akkor sem tartoznak rendes bíróság hatáskörébe, ha az alkalmazása megszűnte után érvényesíttetnek. ÍB. 1917 márc. 17. P. II. 777. sz. 90. 183.) Hajózási ügyek. A legénység és hajótulajdonos között fennálló é.s a szolgálati viszonyból eredő igényekre vonatkozó pert a révkapitány előtti hatósági eljárásnak kell megelőzni. (Bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék fellebbezési tanácsa. (Hb. 1914 jan. 26. ioig'1913. E. sz. VII. 190. 351.) . Határjelzési ügyek. (L. Dologjogi és hasonló ügyek a. is.) Közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás akkor, ha a fél a határkő visszahelyezésén kívül más kérelmet nem terjeszt elő és kifejezetten kijelenti, hogy az elfoglalt birtok visszaitélését nem kéri. (Hb. 1913 márc. 10. 1912. 105. sz. VI. 92, 42.) A közigazgatási hatóságnak, midőn a birtokhatárok megjelölése kapcsán az eljárási költségek viselésének kérdésében határozott, a költségek behajtása iránt nem szükséges az ügynek bíróság útján történő jogerős elintézését bevárnia. (F. M. 1906. évi 62,095. sz. II. 235. 410.) Szomszédok között közrendészeti szempontból nem szükséges kerítés felállításának kérdése bírói útra tartozik akkor is, ha a beltelkek közötti kerítés felállításáról szabályrendelet intézkedik. (Hb. 1908 okt. 12. 2. I. 1. ; 1909 febr. 8.; 1908. 50. II. 49. 91.; febr. 22.; 1908. 31. II. 30. 56.; nov. 8. 57. II. 132. 251.; dec. 6. 73. II. 147. 280.) A szomszédos beltelkek között kerítés felállítása iránt a szomszédok között felmerült jogvitának eldöntése — közrendészeti szempont híján — akkor is a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, ha a kerítésállítás kötelezettségét törvényhatósági szabályrendelet szabályozza. E magánjogi gény érvényesítésénél és a hatáskör eldöntésénél közömbös az, hogy a