Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XI.VII A követelés nagy összege, a kérdés bonyolult volta és a bizonyítási eljárás nehézsége a közigazgatási hatóságnak hatáskörén nem változtat. (Hb. 1913 okt. 13. 89. sz. VI. jr. 297O Nem hatásköri, hanem érdemi kérdés az, hogy a panaszolt határozat törvénnyel, törvényerejű jogszabállyal vagy az engedélyokirattal valóban ellenkezik-e. (Hb. 1916 dec. 18. 103. sz. IX. 54. 106.) Nem a hatáskör kérdésére, hanem az ügy érdemére tartozik annak megbirálása, hogy a megtámadott rendelkezés a törvényhatóságra valóban sérelmes-e, történt-e jog- vagy törvénysértés, hogy a miniszter diszkrecionárius iogkörében belátása szerint intézkedhetett-e. (Hb. 1916 dec. 11. 55. sz. IX. 65. 135.) Az elévülés az érdemet érintő kérdés és nincs oly rendelkezés, amely szerint az állítólag elévült tanítói illetmények rendes birói úton érvényesíthetők lennének. (Hb. 1914 szeptember 21. 84. sz. VII. g8. 198.) Hogy a kereset tárgyává tett igények mennyiben érvényesíthetők, ennek; az elbírálása a per érdemére tartozik. (C. 1914 február 10. 5978. sz. VII. 162. 329 ) Nem a hatáskör kérdésére, hanem az ügy érdemére tartozik az, hogy a nyugdíjszabályrendelet a viszonosság követelményeinek tartalmilag mennyiben felel meg. (Hb. 1915 november 8-án. 50. sz. VIII. 59. 130.) Ha a kereset elbírálásába a rendes bíróság hatáskör hiánya miatt bele nem bocsátkozhatik, nem döntheti el azt sem, vájjon a hatáskör hiánya miatt általa el nem dönthető kereseti követelés alapjául felhozott tények valók-e. (C. 1915 nov. 10. R. P. VH. 5566. sz. IX. 95. 193.) Perköltség és az ügyvéd részére megállapított járandóság csak abban a perben minősül a főkövetelés járulékának, amelyben felmerült, megszűnik azonban a pertárgy értékének megállapítása szempontjából ez a járuléki minőség, ha a perköltség és az ügyvédi járandóság kárként más perben egységesen érvényesíttetik, mint a kárösszeg egyik tétele. (Hb. 1915 március 22. 1914. 157- VIII. 14. 33.) A perakadály csak addig gátolja a per létrejöttét, amíg fennáll, mihelyt tehát megszűnt, a per folyamatba tehető. (C. 1911 dec. 20. 4751. sz. V. Z58. 347. A bíróság általános hatásköre. Törvényeink értelmében rendes bíróság alatt a birói hatóságot gyakorló kir. bíróságokat, a törvény rendes útja alatt tehát helyesen a most jelzett bíróságok előtti eljárást kell érteni. (Hb. 1914 november 16. 122. sz. VII. 131. 272.) Magánjog körében felmerült jogviták eldöntése rendes biróság hatáskörébe tartozik, kivéve, ha ilyen kérdést tételes jogszabály a közigazgatási hatóság hatáskörébe utal. (Hb. 1909 febr. 22. 1908. 84. II. 76. 150.; jún. 7. 42. II. H7' 219.; 1909 nov. 8. 57. III. 132. 251.; dec. 13. 69. II.