Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

210 KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK a fent említett szabályzattal is fegyelmi tekintetben 1886: XXII. tc. VIII. fejezetének rendelkezései alá vonattak. Az utóbb alkotott városi szervezési szabályrendelet 77. §-a a városi takarékpénztár tisztviselőit kifejezetten községi tisztviselői jelleggel ruházza fel, akik az idézett törvénycikkben meghatározott szabályok szerint választatnak és az ott előírt hivatali esküt letenni kötelesek. Az 1912: LVIII. tc. rendelkezései pedig a kifejtettekhez képest nem értelmezhetők akként, hogy azokkal a közigazgatás keretei tágításukat kizáró módon szabályoztattak volna. A takarékpénztári másodkönyvelő, a csatolt jegyzőkönyv szerint, 1911 január hó 18-án a városi képviselőtestület által az 1886: XXII. tcikkben előírt eljárás mellett lett megválasztva. Következik az előrebocsátottakból, hogy a takarékpénztári tisztviselői állások szervezése is kell, hogy az idézett tcikk rendelkezései alá essen. Községekben (városokban) a törvény 11. és 24. §-ai értelmében új hivatalnok állások szervezése a községi (városi) képviselőtestület hatáskörébe tartozik, megkívántatván a törvényhatóság jóváhagyása. A takarékpénztári második könyvelői állást a takarékpénztári közgyűlés, a törvényhatóság 365/910. sz. határozata folytán 24 910. sz. határozatával szervezte, amit a törvényhatósági közgyűlés 65/911. sz. a. jóváhagyott. Sz. Zs. a választást azon az alapon támadja meg, mert a másodkönyvelői állás törvényszerűen szervezve nincs. Ezt az álláspontot a bíróság helytállónak nem találta, mert a takarékpénztári közgyűlés az ügyviteli és kezelési szabályzat szerint áll: a városi képviselőtestületből, az igazgatóból, továbbá a könyvelő, pénztárnok és három felügyelő bizottsági tagból — elnöke a polgármester, vagy annak helyettese. Lényegileg tehát a takarékpénztári közgyűlés a városi képviselőtestületi közgyűléssel azonos.