Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

194 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Ezen tényállásból a kir. Kúria is azt a jogi következtetést vonja le, hogy a vádlott azáltal, hogy magát az összeíró tisztviselő előtt H. N. törvényes feleségének mondotta s ilyen módon a hadisegélyt felvette, a VI. ker. elöljáróságot tévedésbe ejtette és tartotta. A jogtalan vagyoni haszon célzata pedig a tényállásból minden kétségen kívül kiviláglik, mert az nem vitás, hogy a vádlottnak hadisegély nem járt s így, midőn a vádlott H. N.-né álnév alatt igénylőnek lépett fel és a hadisegélyt meg nem engedett módon megszerezte, tudta, hogy célzata és a vagyoni haszon jogtalan. A Bp. 385. ^. 1. c) pontja címén bejelentett panaszok pedig azért nem alaposak, mert a Btk. 82. S-ában meghatározott ténybeli tévedés csak akkor zárja ki a cselekmény beszámítását, ha az elkövetőnek a tényálladékhoz tartozó vagy annak súlyosabb beszámítását okozó ténykörülményről tudomása nem volt, az adott esetben pedig megállapítást nyert, hogy a vádlott dacára annak, hogy H. N.-nak nem felesége, a hadisegélyről szóló nyugtákat mégis mint H. N.-né írta alá s így okszerűen következtethető, hogy a vádlott tudatában volt annak, hogy rosszhiszeműen jár el . . . 96. Csalás miatt rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, midőn a vádlott azon az alapon igényelte és eszközölte ki a hadisegélyt, hogy őt és férjét hadbavonult fia tartotta el és a folyósított hadisegélyt még azután is felvette, hogy férje rendes keresethez jutott. C. 1917 május 22. B. III. 734. sz. A kir tábla Ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt a felmentés miatt. A panasz alaptalan. A megállapított tényállás szerint a vádlottnak A. nevű fia 1915 január 16-án tényleges katonai szolgálatra bevonult,