Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

POLGÁRI ÜGYEKBEN 171 tétnek elő a megállapított sorrendben. Ennek a rendelkezés nek az a jogi következménye, hogy a szolgálattétel minősí tése a felperes felettes hatóságának diszkrecionális jogkörébe tartozott és a dolog természeténél fogva a vonatkozó intézkedés polgári peres "úton meg nem támadható és annak jogossága birói döntés tárgyává nem tehető. Ezek alapján a kir. Kúria az alsóbiróságok Ítéletének megváltoztatásával, a felperest keresetével elutasította és őt mint pervesztest az 1868 : LIV. tc. 251. §-a alapján a per- éfl felebbezési költségekben marasztalta. 82. Nem kereskedesegéd az oly alkalmazott, aki takarékpénztár fiokintézetének vezetésére vállalkozott és vezetéssel járó teendők ellátásával bizatván meg, az ott alkalmazott segéderőkkel való rendelkezés, tehát a felügyelet és ellenőrzés gyakorlása is az ő hatáskörébe tartozott; következéskép illetmény követelésének érvé nyesítése rendes biróság hatáskörébe tartozik. C. 1917 nov. 20. P VIII. 5549 sz Felperes azt panaszolja, hogy "a felebbezési biróság az X) alatt csatolt megállapodás helytelen értelmezésével s a T.K~ 55. ;-ának helvtelen alkalmazásával adott helyet a pergátló kifogásnak Ez a panasz alapos, mert igaz ugyan, hogy felperes sem a pénzintézet igazgatósági tagja nem volt. sem mint igazgató a cégjegyzékbe be nem jegyeztetett, mégis tekintettel arra, hogy felperes az X) alattiban foglalt szolgálati szerződés lényeges tartalma szerint, a takarékpénztár fiókintézetének vezetésére vállalkozott és alperes részéről a vezetéssel járó teendők ellátásával bízatott meg s az ott alkalmazott segéderőkkel való rendelkezés', tehát a felügyelet és ellenőrzés gyakorlása is az 0 hatáskörébe tartozott: eme szolgálati megállapodás értelmében ugyanő a segédszemélyzet tagjai közé nem sorolható, következéskép a K. T. 55. §-ának és illetve az ipartörvénynek a rendelkezései alá sem eshetik. Ily körülmények között a kir. Kúria úgy találta, hogy