Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

i46 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK vánítja s az elsőrendű alperes özvegyi jogát a íelperessel szemben a felperes jutalékának egyötöd s észére korlátozza stb Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében megállapít:tt • tényállás szerint az 1910. február 9-én meghalt S. Jakab gyermekei közül a felperes az örökhagyó első házasságából származik, míg a másod-, harmad- és negyedrendű alperesek az örökhagyó második feleségétől, az elsőrendű alperestől születtek. A kiskorú gyermekek és az özvegy közt az 1913 december 31-én tartott tárgyaláson az a megállapodás jött létre, hogy a hagyaték felerészére illesse az özvegyet az özvegyi jog. Ezen a tárgyaláson a kiskorúakat ugyanaz az ügygondnok képviselte. Az árvaszék az egyességet jóváhagyta Az örökhagyó apját tartás illette fiaival, az örökhagyóval és ifj. S. Henrikkel szemben. Az elsőrendű alperes a hagyatéki tárgyaláson felemlítette, hogy ezt a kikötményt felerészben ő köteles viselni. A felebbezési bíróság elutasította a felperest az özvegyi jogra vonatkozóan létrejött, most említett egyesség érvény telenítése iránt indított keresetével. Felperesnek az ítélet ellen beadott felülvizsgálati kérelme alapos; mert az örökhagyó első házasságából származó felperes és a második házasságából származó gyermekek közt nyilván érdekellentét volt az özvegynek, az utóbbiak édesanyjának özvegyi jogát illető kérdések tárgyalásánál s az arra vonatkozó egyesség megkötésénél, a felperes tehát nem volt kellően képviselve, mert ugyanaz az ügygondnok képviselte őt ís, aki a többi gyermekeket; a felperes ebből az okból, mivel az egyesség az alábbiak szerint reá sérelmes, az egyességet megtámadhatja, az egyességet tehát a felperesre vonatkozóan érvényesen kötöttnek tekinteni annak dacára sem lehet, hogy az árvaszék azt jóváhagyta, mert ez nem zárja el a bíróságot annak a megvizsgálásától és megbirálá sától, hogy a gyámság vagy gondnokság alatt álló személy helyesen volt-e képviselve az őt terhelő ügylet megkötésénél Téves a felebbezési bíróságnak az az álláspontja is, hogy