Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

XXVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. A közigazgatási hatóságnak a hatáskört meg nem állapító határozatával szemben nem létesít hatásköri összeütközést a rendes bíróságnak oly határozata, amely «a hozzá áttett ügy visszautasításával') a további eljárás folyamatba tételét nem a rendes bírói hatáskör hiánya miatt, hanem azért tagadta meg, mert úgy találta, hogy a rendes bírói eljárás folyamatba tételének egyik előfeltétele: a kereset hiányzik. (Hb. 1917 dec. 17. Hb. 73. sz. 53. 117.) A hatásköri összeütközés megállapítására alkalmas a bíróságnak oly határozata, amelynek indokolása a rendes bíróságnak a hatáskörét nem látszik ugyan teljesén kizárni és nincs is a pergátló kifogás tárgyában hozott határozatra nézve az 1911. évi I. tc. 181. §-ában meghatározott ítéleti formába foglalva, mégis a határozat a peres eljárás beszüntetését és az iratoknak az illetékes eljárás végett a közigazgatási hatósághoz való áttételét mondván ki olyan értelmű határozatnak tekintendő', hogy az eljárás — e tárgyban legalább egyelőre — nem tartozik a bíróság hatáskörébe. (Hb. 1917. dec. 17. 72. SE. 52. 112.) 7. §. Az ügyazonosság. Az 1907: LXI. tc. 7. §-a szerint hatásköri összeütközés csak abban az esetben merül fel, ha az ott felsorolt bíróságok és hatóságok határozatai ugyanarra az ügyre vonatkoznak. (Hb. 1914 szeptember 28. 73. szám VII. 103. 211.) Hatásköri összeütközés csak akkor merül fel, ha az 1907 : LXI. tc. 1. §-ában . felsorolt bíróságok és hatóságok mindketteje ugyanabban az ügyben megtagadta hatáskör hiányában az eljárást, vagy mind a kettő megállapította a hatáskörét, illetőleg ugyanannak az ügynek az érdemében eljárt. (Hb. 1914 szeptember 28. 4. sz. VII. 103. 205.) Az ügyazonosságot a felek személyazonosságával kapcsolatban az ügy tárgyi azonossága vagyis az állapítja meg, hogy ugyanazon felek közt felmerült jogesetet a hatóságok ugyanabban a vonatkozásban tették légyen megbirálásuk tárgyává. (Hb. 1910 jun. 11. 1909. 143. III. 38. 80.) Az ügyazonosság a tárgyi azonosságon felül az ügyfelek személyazonosságát is szükségképen feltételezi; nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóság a számvevő kiküldetési dijainak az úrbéresek elleni megállapításáról és behajtásáról határozott, a bíróság előtt pedig az úrbéresek a vármegye közönségét vonták perbe. (Hb. 1909 nov. 15. 63. II. 137- 259O Ha a két hatósági eljárás nem ugyanazon személy ellen és nem ugyanazon tényállás alapján folyik, az eljárás a Bp. 19. és 20. §-a alapján birói hatáskörbe nem utalható. (Hb. 1908 okt. 12. 7. II. 6. 9.) Bár a közigazgatási hatósághoz intézett beadványban a fél nem nevezi meg azt, aki ellen fegyelmi eljárást és kártérítést kíván, az ügyazonosság megvan, ha az eljárásból kitűnik, hogy ugyanannak a marasztalását kívánja,aki ellen pert indított. (Hb. 1909 december 13. 82. II- X55. 293 )