Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

•54 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Korpona szab. kir. város rendőrkapitányi hivulala a terhelt kihallgatása után az iratokat illetékes eljárás végett a korponai kir. járásbírósághoz tette át. A korponai kir. járásbíróság azonban 1917. évi niárczius hó 1. napján 1917. B. 159. szám alatt hozott végzésével a hozzá áttett nyomozati iratokat a fennforogni látszó hatóság elleni kihágás illetékes elbírálása végett a korponai rendőrkapitányságnak küldötte vissza. A L. A.-nak a panaszló polgármesterrel szemben ennek hivatali szobájában panasz tárgyává tett magatartása és kijelentései a végzés szerint sértők ugyan, de nem becscelenítők, lealacsonyítok vagy megszégyenítők; tehát a panasz alapját képező magatartásban és kijelentésekben nem a becsületsértés vétségének, hanem a Kbtkv. 46. §-ába ütköző kihágásnak jelenségei látszanak fönforogni és igy az eljárás az 1897 : XXXIV. te. 19. §-ának 2. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A végzés indokolása még azt is kiemeli, hogy becsületsértés tekintetében kifejezett vádindítvány nincs is előterjesztve. Korpona szab. kir. rend. tan. város rendőrkapitánya mini rendőri büntető bíróság 1917. évi március hó 12. napján 1917. kih. 32/1. szám alatt hozott határozatában hatáskörét leszállította. A határozat indokolása szerint terhelt magaviselete és az általa hasznait kifejezések meghaladják a Kbtkv. 46. §-ának fogalma alá eső kihágás tényálladékát, mert meggyalázó sérelmet ejtenek a polgármester személyén és annak vallási érzületén ; ezért a fönnforgó eset nem mint kihágás, hanem mint becsületsértés vétsége bírálandó el. Ennek az elbirálásnak nem lehet akadálya, hogy panaszló magánindítványában a bűncselekményt nem minősítette, minthogy a magáninditvány a Bp. 90. §-a szerint ilyen alakszerűséghez kötve nincsen. Egyúttal elrendelte, hogy az iratok határozatának jogerőre emelkedése után a fölmerült hatásköri összeütközés elbírálása végett a hatásköri bírósághoz terjesztessenek fel. A hatáskör tárgyában hozott mindkét határozat jogerőre emelkedettII. Az 1914: XLI. tc. 2. §-a szerint becsületsértés vétségét az követi el, aki más ellen becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezést használ, vagy pedig ily cselekményt követ el; a becsületsértés tehát minden olyan kifejezés használata és minden olyan cselekmény által elkövethető, amely valaki irányában a megvetésnek vagy a kisebbítésnek kifeje zésére alkalmas. A jelen esetben nem látszik kizártnak, hogy L. A.-nak a feljelentés szerint tannsított magaviselete és az általa használt kifejezések a polgármester személyével szemben a fenti