Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

52 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Viszonyt az adminisztratív hatóság már megszüntette és ébben a helyzet­ben merül föl a nyugdíjigény jogosságának vitás kérdése : akkor a nyu­galomba helyezés föltételeinek kérdése nem az emiitett adminisztratív szempontból jelentkezik, hanem a bíróság védelme alá helyezett nyugdíj­igénynek vált az igény jogosságának elbirálhatásától el nem választható alkotó részévé. A bíróság hatásköre tehát a szolgálatképtelenség beállá sának megállapítására a jelen esetben annál inkább megállapítandó volt mert különben a nyugdíjigényjogosultság kérdése a birói védelem alól törvény ellenére teljesen kiesnék. A m. kir. pénzügyminiszter 1917. evi május hó 13-án 46,433. szám alatt kelt átiratával a hatáskör kérdésében korábban elfoglalt álláspontját föntartotta és az iratokat a fölmerült hatásköri összeütközés elbírálása végett a hatásköri bírósághoz tette át II. A hatásköri bíróság helyesnek ismerte föl a m. kir közigazgatási bíróságnak a m. kir. pénzügyminiszter hatás­köri kifogásával szemben elfoglalt álláspontját és ezen az ala­pon a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörét megáUapítan dónak találta. A panasz 1896: XXVI. tc. 83. §-ának 2. pontja, mint az 1912 130. §-ának 2. bekezdése értelmében a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik ; ennek a bíróságnak tehát az 1896 : XXVI tc. 17. §-a al.ipján jogosultnak kell lennie a nyugdíjigénnyel elválaszthatatlanul kapcsolatos szolgálatképesség mellékkérdé­sének a vizsgálatára is. Igaz ugyan, hogy az 1912 : LXV. tc. 120. $-ának g) pontja a közigazgatási bíróság hatásköréből a nyugalomba helyezés föltételeinek vizsgálatát kizárja, ez azonban a törvényjavas­lati indokolásból is kitetszőleg csak annak az adminisztratív jellegű kérdésnek az eldöntése szempontjából történt, hogy az alkalmazott a tényleges szolgálat kötelékében továbbra is megtartassék-e, avagy az alól fölmentessék. Ha azonban a tényleges szolgálati viszonyt az adminisztratív hatóság már megszüntette és ebben a helyzetben merül föl a nyugdíjigény jogosságának vitás kérdése: akkor a nyugalomba helyezés föltételeinek vizsgálata nem az említett adminisztratív szem­pontból jelentkezik, hanem a közigazgatási bíróság védelme

Next

/
Thumbnails
Contents