Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

48 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tetten érte, mikor az az uradalmi erdőben Búzás község határában ;i Rigósfürdő község felé eső részen vadászfegyverrel lest állott. A csendőrség által lefolytatott nyomozás során M. J. ;i terhére rótt cselekményt beismerte és csak azzal védekezett, hogy a lesállás helye nem az uradalmi területhez, hanem a saját bérelt vadászterületéhez tartozik ; a Rigós fürdő területén való vadászati jogát vadászati jegy felmutatásával igazolta. A temesrekási Járás JitsZolgabiiúja, mint rendőri büntető biróság szakértői szemlét folytatott le azon vitás kérdés tekintetében, hogy a kérdéses terület az "uradalmi erdőhöz, vagy a rigósfürdői vadászterülethez tartozik-e, és ezen szemle eredményeképen 1914. évi július hó 24. nap án .547- kih. szám alatt hozott Ítéletében M. J.-ot vétkesnek mondta ki az 18S3 : XX. tc. 26. és 29. §-aiba ütköző kétrendbeli vadászati kihágás elkövetésében azért, mert nevezett tilalmi időben és idegen vadászterületen a tulajdonos engedélye nélkül vadászott; ezért őt összesen 50 K pénzbüntetésre ítélte és a fölmerült eljárási költségekben elmarasztalta. Az indokolás szerint a helyszíni tárgyalás és a hivatalos szakértői szemle tisz tázta, hogy a vitás heh a panaszos uradalmához tartozik. M. ezen ítélet ellen dr. M. K. lippai ügyéd által ellenjegyzett felebbezést terjesztett elő, amelynek folytán Temesvármegye alispánja 1915. évi február hő 17. napján .138. kib. szám alatt kelt Ítéletében az elsőfokú Ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. A terheltnek most már dr. Sz. D. temesvári ügyvéd által ellenjegyzett felebbezése folytán a 111. kii: belügyminiszter 1915. évi október hó 2r. napján 2153. kih. szám alatt azt a harmadfokú végzést hozta, hogy az eljárás a határnak birói úton leendő megállapításáig a Rbsz. 58. §-a értelmében függőben tartandó, minthogy a lefolytatott eljárás során kétségen kívül nem volt megállapítható, hogy az elkövetés helye a terhelt vadászterületéhez, vagy idegen vadászterülethez tartozik-e. Erre gr. W. S. Gy. I. temesvári ügyvéd útján 1916.'február hó 20-án a teme.srékási kir. járásbíróság előtt rendes keresetet inditott M. J. ellen annak birói megállapítása iránt, hogy a tettenérés helye, t. i. a keresethez csatolt vázlaton megjelölt fa, a buzádi vagy a rigósfürdői határban fekszik-e. Alperest a perben ismét dr. Sz.. D. temesvári ügyvéd képviselte. A temesrékási kir. járásbíróság szakértői szemle foganatosítása után 1916. évi október hó 3. napján igtfi. P* 422,13. szám alatt hozott ítéletében megállapította, hogy az a hely, ahol alperes 1914. év május hó ti. napján vadászás közben tetten éretett, a buzádi határban van : egynttal az alperest a perköltségekben elmarasztalta. Az alperes felebbezése folytán a temesvári kit: törvényszék 1917. évi február hó 3. napján 191b. Pf. 2765,16. szám alatt hozott íteletében az első bírósági ítéletet hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény