Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 37 szolgálatnak az elszámolás eredményekép jelentkező százalékos jutalékban álló ellenértéke. , 1917 június 11. Hb. 14. sz. A Szepestamásfalvi keresztény fogyasztási szövetkezet szepestamásfalvi cég dr. M. É, szepesiglói ügyvéd útján 1913. évi május 23-án keresetet terjesztett elő K. S. szül. B. A. és az általa, mint gyám által kép viselt M. J. szepestamásfalvi lakósok, földművesek ellen az igiói kir. járásbíróság előtt TOOO K és jár. iránt. Keresetében előadta, hogy az alperesek a nekik eladás végett átadott árú vételárából be nem szolgáltatott összeg cimén .neki 1H14 K 40 fillérrel adósai és ezért kérte alpereseket a keresetbe vett összegben marasztalni. Az alperesek közül dr. L. A. ügyvéd csakis az L r. alperes részéről kapott meghatalmazást csatolta be és ezt a hiányt a bíróság akkor sem pótoltatta, Minikor az általa beszerzett iratokhoz csatolt anyakönyvi kivonat szerint a II. r. alperes még a per tartama alatt nag3rkorúvá vált; azonban L. ügyvéd védekezését mindvégig mind a két alperes nevében terjesztette elő. v Az I. r. alperes védekezése főleg arra irányult, hogy ő nem is volt a felperessel közvetlen szerződéses viszonyban és különösen nem volt a szövetkezetnek elárusítója, hanem csak bizonyos korlátok között jótállást vállalt a II. r. alperesei t ; egyébként mind a két alperes tagadta az összes kereseti tényállítást. Az iglói kir. járásbíróság az 1914. évi július hó 7. napján 1913. Sp. II. 146/21. szám alatt hozott Ítéletében mind a két alperest a kereset értelmében marasztalta ; a lefolytatott bizonyítási anyagból és a beszerzett iratokból megállapíthatónak találta ugyanis, hogy mind a két alperes árusítója volt a felperesi szövetkezetnek és hogy ebbeli ténykedésükből eredően a kereseti tőkét jóval meghaladó összegben adósok. Az ugyanezen felek között az iglói kir. járásbíróság előtt 1913. Sp. II. 8a. szám alatt folyamatban volt pernek beszerzett iratai szerint a felebbezési bíróság az iparhatósági iratokat is figyelembe véve ott azt a tényállást állapította meg, hogy egyrészt a felperes, másrészt az akkor 22 éves M. J. és annak gyámja K. K-né között szolgálati, illetve alkalmazási szerződés jött létre, az alperesek a felperes üzletébe elárusítókként szerződtek oly módon, hogy a szövetkezet az ánikat eladás végett nekik szolgáltatta ki és ezért ők egyetemleges felelősséget vállaltak, nem volt szabad nekik nem szövetkezeti tagoknak hitelt nyujtan, mert különben az ebből keletkezett kárért egyetemleges felelősséggel tartoznak. Ugyanezen beszerzett per irataiból megállapítható az is, hogy az alperesek elárusítói minőségükben állandó fizetést nem élveztek, hanem az áruforgalom után 3" • jutalék illette meg őket. A lőcsei kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság az alpe