Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

2G HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG* HATÁROZATOK. i visszaküldte, minthogy a kár az iratokból megállapíthat*>lag 60 koronát meghalad és így nem az 1894. évi XII. te. 93. §-ának a) pontjába ütköző kihágás, hanem a Btk. 333. •vi-ába ütköző lopás vétsége forog fenn. Az ily módon felmerült összeütközés elintézésé végett az iratok a hatásköri bírósághoz terjesztettek fel, amely azokat a hatáskör tárgyában hozott határozatok jogerőre emelkedése érdékéhen a fölterjesztő járás­bíróságnak küldötte vissza. Ekkor a• tiszafüredi járásbíróság 1916. évi november hó 7. napján 1916. B. 1064/5. szám alatt újból leszállította hatáskörét azzal az indokolás­sal, hogy a nyomozás adatai szerint elszállított 8 kereszt búzatermés értéke az érvényben levő búza- és szalmaárak mellett <io koronát meg nem halad és így az eljárásra az 1894. évi XII. tc. 103. >i-ának 3. pontja értelmében a főszolgabíró illetékes. A hatáskör tárgyában hozott határozatok'jogerőre emelkedtek. II. Gazdasági terményeknek a földtől való elválasztása és elhordása csak akkor tekinthető az 1894. évi XII. tc. 93. ^-ának a) pontjába ütköző kihágásnak és ennélfogva annak elbirálása csak akkor tartozik az ezen tc. 103. §-ában, illetve az 1901. év. XX. tc. 13. §-ában megjelölt közigazgatási ható­ságok hatáskörébe, ha az okozott kár értéke hatvan koronát meg nem halad. Sértett kárát a jelen esetben úgy feljelentésében, mint a nyomozás során 60 koronán felüli összegre tette. Igaz ugyan, hogy az eltulajdonított dolog értékének meg­állapítása szempontjából nemcsak a sértett állítását, hanem a nyomozat adatait is figyelembe kell venni, de minthogy a je­len esetben a nyomozási iratok sem tartalmaznak Olyan adato­kat, amelyek a sértettnek az okozott kár összegének fölbecs­lésére vonatkozó előadását nyilvánvalóan megcáfolnák és a nyomozás során kiderített káron felül egyéb kár fennforgását kizárnák : annak eldöntését, hogy ezek az adatok a valóság­nak megfelelnek-e, az ügy érdemi elbírálására kellett fenn­tartani s ebből folyólag a hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének a megállapításával kellett eldönteni. A hatáskörnek ez irányban történt megállapítása azon­ban nem zárja ki azt, hogy a bíróság a cselekményt érdemle­ges tárgyalás után is a közigazgatási hatóság hatáskörébe

Next

/
Thumbnails
Contents