Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁHKORI HIKÓHÁ'rl HATÁROZATOK ebben az ügyben a hatásköri bíróság elintézésére tartozó hatáskört össze ütközés esete nem merült ÍÖL Az 1907 évi LXI. te. szempontjából a ren des bíróság és a közigazgatási hatóság fogalmának meghatározásában a miniszteri indokolásból kitetszöleg Mgyanis nem az agy objektív jellegét hanem az eljárt hatóságok szervezetét kell alapul venni Már pedig a m kir. Kúria ügyvédi tanácsa szervezete szerint a m kir Kúriának a törvény ben megszabott ügyekben ítélkező renden tanácsa, vagyis a hatáskört bírósági törvény szempontjából rendes bíróság ; az a körülmény ugyanis hogy az ügyvédi tanácsban a Curia rendes bírám kívül ügyvéd tagok is résztvesznek, a bíróság jellegét ép úgy nem érinti, mint a kereskedelmi ligyekben a múltban eljáró törvényszékek rendes bírósági jellegét a tanácsban ré'>ztvevö kereskedelmi ülnök vagy az esküdtbiröságét a bírói szervezeten kívül álló esküdtek bevonása. Tehát a jelen esetben rendea bíróságok egymásközt való összeütközése forog fenn, amelynek elbírálása nem tartozik a hatásköri bíróság hatáskörébe III. A bejelentés szerint az osszeútkozéis igyielől a budapesti kir. büntető járásbíróság, másfelől a m. kir Kúria ügyvédi tanácsa mint fegyelmi bíróság határozata között me rült volna fel. A hatáskori bíróság hatásköre ennek a/ igynek az el bírálására akkor lenne megállapítható, ha a m kir Kúria agyvédi tanácsa közigazgatási hatóságnak volna tekintendő A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa ázonban azért, mert az ügy védi kamara fegyelmi határozatával szemben mint másodfokú fegyelmi bíróság jár el és mert ebben a tanácsban úgy véd tagok is résztvesznek, közigazgatási hatóságnak semmiképen sem tekinthető. Ez a tanácsa az ország legfelsőbb bíróságának a m. kir. Kúriának egyik tanácsa?s bár a többi tanácsokétól eltérő szervezete van, agykörében a m kir Curiának bírót hatalmát gyakorolja. Határozatai ehhez képest nem közigazgatási hatóságnak, hanem rendes bíróságnak határozatai s így a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának és a budapesti büntető járásbíróságnak a bejelentésben megjelölt határozatai között az 1907. évi LXI. tc értelmében hatásköri összeütkó 7Á-, föl sem merülhet. Ezért kellett a rendelkező rész értelmében határozni