Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. CCI Ha kivágott, bár ágidtól meg nem fosztott, de rakásba rakott és tüzelésre szánt olyan iát visznek el az erdőből, amely a kivágás által már teljesen fel van dolgozva, a cselekmény vétség és elbírálása rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jún. 23. 3. sz. VI. 73- i,58 ) Erdőn ledöntött, rakásba hordott száraz tűzifából egy szálfának ellopása miatt az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 nov. 9. 106. sz. VII. 120. U53.) Ha az erdőből eltulajdonított fák egy része ácsolva volt, míg a másik része eladásra vagy felhasználásra még nem volt feldolgozva, terhelteknek a feldolgozott fára vonatkozó cselekménye az egyes lopásokkal okozott kár összegéhez képest a Btk. 333. §-a, a Bn. 48. §-a alá eső lopás vétségének, illetve a Bn. 51. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágásnak tényálladékát alkotja, mely vétségek és kihágások elbírálása az 1897 : XXXIV. tc. 18. §-a értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1916 jún. 19., 18. sz. IX. 36. 78.) Amennyiben pedig egyes gyanúsítottakkal szemben az állapíttatnék meg, hogy azok a káros erdejéből hatvan korona értéket meg nem haladó, eladásra vagy felhasználásra fel nem dolgozott fát loptak, mely cselekményük az 1879 : XXXI. tc. 69. §-a szerint erdei kihágás, úgy e tény nem akadályozhatja a kir járásbíróságot abban, hogy nagyobb hatáskörénél, valamint a fennforgó összefüggésnél fogva, a különben a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt ezeket az eseteket is elbírálja. (Hb. 1916 jún. 19. 18. sz. IX. 36. 78.) Lábon álló száraz fának eltulajdonítása az 1879 : XXXI. tc. 93. §-a alapján büntetendő erdei kihágás. (B. M. 1914., 1137. sz. IX. 129. 248.) Fakitermelés alkalmával eszközölt faeregetéssel egyes lábon álló fák kérgének lehasítása csak az esetben erdei kihágás, ha a lehasított kérget egyúttal ellopják. (B. M. 1914., 8822. sz. IX. 128. 247.) A közigazgatási hatóság hatáskörén nem változtat az, hogy a kiszabandó pénzbüntetés átváltoztatása tíz napnál hosszabb elzárást eredményezne. (Hb. 1911 dec. 18. 116. sz. IV. 124. 254.) Ha a panaszos a feljelentésben az elvitt erdei fa értékét nem számította fel, erre nézve a felek nem nyilatkoztak és az elsőfokú közigazgatási hatóság ítéletében elfogadott értékbecslést nem tették vitássá, a másodfokú erdei kihágási bíróságnak adattal nem támogatott az a kijelentése, hogy a kárösszeg a szolgabiróság hatáskörét meghaladja, nem irányadó és ha az elsőfokú ítéletben meghatározott érték 60 koronát nem halad meg, az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 szept. 25. 50. sz. IV. 70. 141.) Ha a másodfokú erdei kihágási biróság határozatát nem a kir. ügyész indítványára hozta, az 1879 : XXXI. te. 157. §-át alkalmazni nem lehet és a másodfokú kihágási biróság hatásköri megállapítása a rendes bíróságot