Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XV Hatásköri összeütközés nem merült fel, ha a vitás kérdés eldöntése sem a rendes biróságnak, sem a közigazgatási bíróságnak, melyek közt hatásköri összeütközést a fél bejelentett, hanem a miniszternek a hatáskörébe tartozik. (Hb. 1912 ápr. 15. 12. sz. V. 61. 127.) Ha mind a rendes, mind a közigazgatási bíróság jogerősen kimondja, hogy az eljárás hatáskörébe nem tartozik, hatásköri összeütközés csak úgy merül fel, ha az eljárás egyiküknek a hatáskörébe tartozik, tehát nincs összeütközés akkor, ha az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A miniszternek az őt megillető felügyeleti jogkörében hozott határozata nem jelentkezik az államnak, mint magánjogi alanynak cselekedeteként, hanem olyan közigazgatási hatósági intézkedés, amelybe a rendes bíróság különleges törvényi rendelkezés hiányában nem avatkozhatik. iHb. 1910 okt. 24. 52. III. 94. 192.1 Nincs hatásköri összeütközés, ha az igény érvényesítése az el árt hatóságok egyikének a hatáskörébe sem tartozik, az a hatóság pedig, amelynek a hatáskörébe az ügy tartozik, érdemleges határozatot hozott. (Hb. 1917 ápr. 16. 1916. 42. sz. 3. 3.) Hatásköri összeütközés akkor is beáll, ha olyan hatóságok (kir. járásbíróság és főszolgabíró) tagadták meg az eljárást, amelyek egyikének a hatáskörébe sem, hanem egy harmadiknak (kir. törvényszéknek) a hatáskörébe tartozik az eljárás. (Hb. 1911 nov. 20. 35. IV. 96. 190.) Felmerült az összeütközés, ha mind a két hatóság, amelyek közül egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, megtagadja a saját hatáskörét és nem szükséges az, hogy a saját hatáskörét megtagadó bírói vagy közigazgatási hatóság az ügyet kifejezetten egy másik hatóságnak vagy épen az összeütközésben résztvett másik hatóságnak a hatáskörébe ittalja. (Hb. rgio ápr. 25. 12. III. 58. 122 ) Felmerült az összeütközés, ha a közigazgatási bíróság azért utasította vissza a panaszt, mert szerinte a miniszteri intézkedés ellen nincs közigazgatási bírósági panasznak helye, a rendes bíróság pedig azér szüntette meg a pert, mert a vitás kérdés megbirálása nem tartozik rendes bírói útra. (Hb. 1910 ápr. 25. 12. III. 58. 123.) Nincs összeütközés az ügynek abban a részében, amelyet csak az egyik hatóság utasított el hatásköréből, a másik ellenben érdemben eldöntött. (Hb. 1910 febr. 14. 1909. 136. III. 31. 66.) Oly esetben, amikor több közigazgatási hatóság járt el és egyikük hatáskörét megállapította vagy az ügy érdemében döntött, nem merül fel hatásköri összeütközés azon az alapon, hogy ugyanarra az ügyre nézve egy másik közigazgatási hatóság és a rendes bíróság jogerősen kimondja, hogy az eljárás hatáskörébe nem tartozik. (Hb. 1912 március 18. 2. sz. V. 59. 121.) Nincs összeütközés, ha a biróság anélkül, hogy a hatáskör kérdésé