Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RBNDSZERES TÁRGYMUTATÓ. CXCI közö és 39a. §-a szerint minősülő közokirathamisítás bűntette a vádlottnak az a cselekménye, hogy a hadisegélyre vonatkozó fizetési könyvecskében a számfejtett összegei jelző számjegyet magasabb számjegyre igazította ki. (C. 1916 febr. 3. 6467/915. sz. IX. 116. 217.) A Kbtk. 75. §-ában meghatározott cselekmény — verekedés — csak abban az esetben állapít meg a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágást, ha testi sértést nem követtek el ; ha ellenben a verekedés folyamán testi sértést is követtek el, az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 dec. 1. 13,^. sz. VI. 154. 348. 1916 jún. 19. 1915. 97. sz. IX. 30. 61.J Rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a feljelentés nemcsak verekedésre, hanem a verekedés közben elkövetett súlyos testi sértésre is irányult és a többi feljelentésnek a rendes biróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények a tárgyai. (Hb. 1914 febr. 23. 148. sz. VII. 78. 55-) Ha testi sértés, verekedés és rendzavarás miatt folyó eljárásban a rendes biróság tái'gyalás elrendelése és megtartása nélkül az eljárást abból az érdemi okból tagadta meg, hogy a testi sértést orvosi látlelettel nem igazoltak és magánindítvány hiányzik, a rendes biróság hatáskörét megalapító tárgyi összefüggés megszűnt, a cselekmény tehát csak a verekedés és a rendzavarás szempontjából lehet eljárás tárgya, amely eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 ápr. 7. 1912. 123. sz. VI. 29. 55-) Ha a sértett magánindítványt elő nem terjesztett és így a könnyű testi sértés vétsége miatti büntető eljárás folyamatba tételének előfeltétele hiányzik, a terheltnek az a cselekménye, hogy a sértettet megszúrta és ezzel könnyű testi sértést okozott, csak abban az irányban lehet eljárás tárgya, vájjon az megállapítja-e a Kbtk. 75. í;'-ában meghatározott kihágás tényálladékát, amely eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 jún. 22. 66. sz. VII. 88. 181.) Nem hatásköri, hanem az ügy érdemében eldöntendő kérdés az a kérdés, hogy a nyilvános verekedés közben a verekedő személyek által egymással szemben elkövetett meggyalázó cselekmények a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés tényálladékát megállapíthatják-e és vájjon abban az esetben, ha a nyilvános helyen verekedés alkalmával meggyalázó cselekménynek minősíthető bántalmazások történtek, a Btk. 75. §-ában meghatározott kihágás1 miatt külön büntetésnek van-e helye. (Hb. 1913 jún. 23. 65. sz. VI. 83. 179; 1914 nov. 23. 3. sz. VII. 125. 262.) A Btk. 420. §-ában előforduló «sir» kifejezés nem csupán azt a földet jelenti, amelyben az elhalt fekszik és amely fölötte domborul, hanem jelenti a sírban lévő és a holttetemnek állandó nyugvóhelyéül szolgáló koporsót, sőt magát a holttetemet is, mihezképest ezek megsemmisítése