Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. CXI Az iparhatóság és a rendes bírósági eljárás egymáshoz való viszonya. (B. 1914 január 13. 1913. G. 1020. sz. VIII. 101. 204. ) Csak az iparhatóság érdemi határozata után lehet a rendes bírósághoz fordulni. (B. 1914 jan. 20. 1913. C. 1127. sz. VIII. 102. 205. ) Iparhatósági határozat elleni kereset benyujtásának határideje. (B. 1915 ápr. 22. 3295 sz. 107- 196. ) Az iparhatóság határozatával meg nem elégedő fél részére az 1907. évi XIX. te. 156. §-ában megszabott 15 napi határidő akkor is be van tartva, ha a kereset e határidőn belül az illetéktelen bírósághoz, ennek permegszüntető határozatának jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt pedig a Pp. 184. §-a értelmében az illetékes bírósághoz érkezett. Ez a határidő meg nem hosszabbítható. (K. 1915 okt. 18. P. II. 1659. sz. 113. 210. ) Ha az iparhatóság nem állapította meg hatáskörét, a járásbíróság nem tagadhatja meg az eljárást azon az alapon, hogy az ügy elsősorban iparhatóság hatáskörébe tartozik; az ügyben tehát a rendes bíróságnak kell eljárnia. (Hb. 1916 febr. 21. 1915. 98. sz. 6. 13. ) Ipari egyéb ügyek. Nem tartozik polgári per útjára az a kérdés, hogy az alperes az iparűzésben megtartja-e azokat az óvrendszabályokat, amelyek mellett az ipart a szomszéd sérelme nélkül gyakorolhatja. (Po. 1912 jan. 24. 1911. 307. sz. VI. 201. 415. ) Ipartársulati tagdíj behajtása rendes bíróság elé tartozik. (Hb. 1909 máj. 24. 1908. 78. II. 139. ) A kéményseprési reáljog adományozása és egyáltalában a kéményseprési iparjog tartalmának és terjedelmének meghatározása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (C. 1912 szeptember 25. 4884. sz. a. V. 168. 361. ) Ipari munkásbiztosítás. Az 1907: XIX. te. értelmében biztosításra kötelezettek baleseti követelései az idézett tc. 82. és 83. §-aiban felsorolt esetek kivételével a munkásbiztosítási választott bíróság által lévén eldöntendők, az idézett szakaszok feltételeinek kimutatása nélkül a rendes bíróság előtt indított kereset nem tartozik a rendes biróság hatáskörébe. (C. 1908 jun. 11. 2453. sz. a. IV. p. t. II. 181. 214.; 1909 márc. 19. 5322/908. VII. p. t. II. 181. 241. ) A munkaadó elleni kártérítés polgári per útján érvényesítendő az 1909: XIX. tc. 82. §-a alapján gondatlanság esetében. A munkaképtelenné vált biztosított felmenő rokonának kártérítési követelése rendes biróság hatáskörébe tartozik. (M. 1909 máj. 26. H. I. sz. a. III. 186. 341. ) Az 1907: XIX. tc. a sérült alkalmazottnak a munkaadó ellenében a 82. §. alapján támasztható kártérítési keresete folyamatba tételéi illetően mindazon esetekben, ahol a 83. §-ban meghatározott kivétel fenn nem forog, már a polgári bírósághoz intézett keresetlevél feletti intézkedés alkalmával hivatalból figyelembe veendő pergátló körülménynek kívánta