Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXXI ennélfogva az ily kérdések eldöntése alsó fokban közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 okt. 13. 89. sz. V/. 131- 294.' A boritaladó szedésére jogosított személyében beállott változás esetében a kilépő és az új jogosított között történt leszámolásra alapított követelést csak akkor lehet rendes birói úton érvényesíteni, ha a felek között a tizetendő összegre nézve egyesség létesült. (B. 1913 jan. 25. 1912. G. 667. sz. a. VII. 165. 331.) Szabad kikötővel kapcsolatos rakodópart használatáért kizárólag szabályrendelet alapján járó díj megfizetése iránti követelés a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Sz. 1912 ápr. 9. igri. G. 497. szám. VI. 206. 420.) Bányamertékilletek, tehát egyenes adók módjára beszedendő kincstári követelés elévülésének és az elévülés miatt leírásának kérdésében akkor is közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik végső fokban az eljárás, ha a leírást az 1909 : XI. tc. életbeléptetése előtt kérték. (Hb. 1916 fehr. 21. 1915. 96. sz. 5. 10. Birtokrendezési költség, tehát egyenes adók módjára beszedendő kincstári követelés elévülésének és elévülés miatt leírásának kérdésében akkor is közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik végső fokban az eljárás, ha a leírást az 1909 : XI. tc. életbeléptetése előtt kérték. (Hb. 1916 febr. 2i. 94. sz. 4. 8.) Bűnügyi költségtérítménynek, tehát az egyenes adók módjára behajtandó köztartozásnak be nem szállításából, illetve elévüléséből az államkincstárra háramlott kár mégtérítése iránt a körjegyző és a község e'.len indított ügyben az eljárás végső fokban a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. iHb. 1916 febr. 21. 1915. 91. sz. 3. 5.1 Alapítványi ügyek. Az alapítványokról szóló törvényeink, jelesen az 1715 : LXXIY., 1723 : LXX., 1791 : XXIII. és XXIV. tc.-ek rendelkezése szerint alapítványokra csak a főfelügyeleti jog van fenntartva. Ebben a főfelügyeleti hatalomkörben az a jog, hogy a kormányt közreműködés is illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapítvány létesítésében, — nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jognak hosszú történeti fejlődés folyamán kialakult rendszere a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ilyen alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. (C. 1916 szept. 26. Pk. I. 5227. sz. 99. 189.) Annak az eldöntése, hogy az alapítványt megillető hagyatéki vagyon az alapítvány kezelőjének kiadassék, a polgári biróság elé tartozik. Az a kérdés, hogy a kereset megalapításához a korrnányhatóság által jóváhagyott alapítólevél bemutatása szükséges-e, az ügy érdemében döntendő el. (B. 1915 dec. 4. P. IV. 10.465. sz. Sí. 162.) Polgári perúton nem érvényesíthető arra alapított kereset, hogy az alapitványt nem az alapító akarata értelmében használván föl, az ala-