Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

2l8 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 117. Mint a Btk. 314. §-a alá eső közegészség elleni vétség rendes biróság hatáskörébe tartozik a tejkereskedőnek az a cselekménye, hogy a forgalomra szánt tejet az egészségre ártalmas kútvízzel hígította. Erzsébetfalvai jb. 1915 június 7. B. 3426/1915. sz. Az erzsébetfalvai kir. járásbíróság: A vádlott tejkereskedő bűnös a Btk. 314. §-ába ütköző, s az ugyané §. szerint minősülő közegészség elleni vétségben, amelyet úgy követett el, hogy 1915 február hó 29-ik napján Soroksárról Kispestre elárusítás végett oly tejet szállított, amelybe az egészségre ártalmas rossz kútvizet kevert. . . . Indokok: A vádlott beismerte, hogy a tejet, amely vizezve volt, eladás végett üzleti telephelyéről, Soroksárról Kispestre akarta szállítani. Az országos m. kir. kémiai intézet és központi vegykisérleti állomás vegyelemzés bizonylata szerint a vádlottól lefoglalt tej fajsúlya i5°-on 10022, zsírtartalma 1*05, a tejben levő száraz anyag pedig 2*84%. A tejben erős nitrát-reakció észlelhető. A vegyelemzési bizonylat végső véleménye a következő: «ez már nem nevezhető tejnek, hanem rossz kútvíznek, amely körülbelül 10% tejet tartalmazó. A tehéntej fajsúlya rendes körülmények között 1*084— 1034, zsírtartalma 3*05, a száraz anyag pedig 12'0%-ban van kifejezve. A lefölözött tej fajsúlya a lefölözés folytán nő, úgy, hogy a vádlott által megrontott tej fajsúlyának igen alacsony volta is igazolja a tej feltűnő silányságát. De nemcsak a fajsúly, hanem a zsírtartalom és a száraz anyagok meglepő alacsony o/0.a is bizonyítja a vizsgált tej különös hitványságát. Tekintettel arra a körülményre, hogy semmiféle állati tejtermék nem tartalmaz nitrátot, kétségtelenül megállapítható, hogy a nitrát vizezés folytán kerül a tejbe. Az is tény, hogy a nitrát tartalmú viz korhadó talajon jut keresztül, amelyben az egészségre ártalmas, különféle baktériumok vannak.