Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

POLGÁR] ÜGYEKBEN. e törvények vonatkozó szakaszaiban nyert felhatalmazás alapján kiadott fenti számú rendelet lehetővé teszik az utólago* házasság általi törvényesítésnek anyakönyvi feljegyzését, d«t az utólagos házasság által történt törvényesítés kimondása, egyenesen közigazgatási hatáskörbe tartozónak kimondra nincsen ; és valamint a netán már megtörtént feljegyzés ellenbizonyítással megdönthetö, a törvényesítés megállapítása per útján is szorgalmazható mindenki által, akinek a törvényesítés meg- vagy meg nem történtétől valamely jogos érdeke Státuskérdést tárgyazó perről lévén szó, nyilvánvaló, hogy a fennforgó ügyben a bíróságnak kell eljárnia. A kir. Kúriának 1912 október 16-ikán 1140 1912. sz. a. határozatából is az tűnik ki, hogy a személyállapotra vonatkozó kérdés bírói útra tartozik, ha valamely családi állásból folyó jognak vagy kötelezettségnek lehet alapja, (Mjogi Dtár VII. 12. sz.) Az 1915. évi június 4-ikén 6350 1914. sz. a. határozatával a kir. Kúria azt mondotta ki, hogy ha az atya a házasságon kívül született gyermek törvényesítését az 1894 : XXXIII. tc. 41. ^-ában előírt módon el nem ismerte, a gyermeknek az utólagos h általi törvényesítés kimondása stb. iránti igénye az atya örököseivel szemben a törvény rendes útjára tartozik. Í1915. évi Perjogi Dtár 364. sz.) Az a körülmény, hogy az atya törvénytelen gyermekeit elismerte s a feljegyzés a belügyminiszter megtagadó határozata folytán maradt el, a hatásköri kérdést illetően a fent kifejtettekre figyelemmel nem lehet befolyással. Végül: bár a jelen esetben a vita a körül forgott, hogy az ügy hirói vagy közigazgatási hatáskörbe tartozik-e, de a kir. tábla rámutat a jelen esetben a birói eljárás nemét is szabályozó 1868 : LIV. tc. 22. £-ának rendelkezésére, amely az anyakönyvi törvények és vonatkozó törvényes rendeletek intézkedései által a szóban forgó vonatkozásban sem tekinthető megváltoztatottnak.