Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK sének egyik ágazatát, a bíróságok vagy az állam vagy az államfő nevében gyakorolják; és a bíróságok határozatában az állam, az ő fennhatóságából kifolyólag állapítja meg a peres felek között vitás jogot és ő szolgáltatja a határozat végrehajtásához szükséges kényszereszközöket. Ha tehát a külföldi államot vagy államfőt arra lehetne kényszeríteni, hogy a belföldi bíróság előtt perbe bocsátkoz­zék s ennek a jogszolgáltatását igénybe vegye, ez a belföldi államhatalomnak való alávetését eredményezné és ellentétben állana a szuverén államoknak a nemzetközi érintkezésben kölcsönösen elismert és a nemzetközi jog alapját képező füg­getlenségével és egyenlőségével. Ebből következik, hogy a külföldi államokat és állam­főket nemcsak közjogi jellegű államhatalmi cselekményekből kifolyólag, hanem — bizonyos kivételektől eltekintve — még szorosan vett magánjogi ügyletekből kifolyólag sem lehet a belföldi bíróság joghatósága alá vonni. Ily kivételek: az ön­kéntes alávetés esete, a belföldi ingatlanok és hagyatékok tekintetében keletkezett perek, a külföldi állam vagy államfő által a belföldi bíróságnál indított perben emelt viszontkere­set és — hahár ez sem áll vitán kivül — a külföldi állam vasúti, hajózási és hasonló forgalmi vállalataiból származó perek. Ennek a gyakorlatnak az állandóságát bizonyítják a Gruchot által alapított dBeitráge zur Erláuterung des Deut­schen Rechtes)) című folyóirat 26-ik évfolyamának 289. és köv. lapjain közölt és 1828., 1832., 1847., 1849., 1867., 1869., 1876., 1877,, 1880., 1882. években az osztrák, német, francia, belga és angol felsőbíróságok által hozott határozatok, melyek kölcsönből, adásvételből, szállítási szerződésből, mérnöki mun­kákból, szolgálati szerződésből, tengeri személyfuvarozásból, hajók összeütközéséből származó ügyekben, ily irányban in­tézkedő nemzetközi szerződések hiányában és csak az álta­lános jogelvekre utalva, nem engedték meg a külföldi, neve­zetesen az orosz, román, egyptomi, tuniszi, perui, haitii állam-

Next

/
Thumbnails
Contents