Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. 199 llO. Ha a polgári bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült negatív hatásköri összeütközés folytán a hatásköri bíróság az ügyet a polgári bíróság hatáskörébe tartozónak mondotta ki, az eljárást hivatalból kell a polgári bíróságnál újra felvenni, még pedig azon a fokon, ahol az első permegszüntető határozat folytán legelőször akadt meg az érdemleges eljárás. De ez nem zárja ki az eljárásnak más pergátló körülmény alapján leendő újbóli megszüntetését. Az a pergátló körülmény, hogy a keresetbe vett jog érvényesítése a polgári perútra nem tartozik, akkor is fennforog, ha az ügy a polgári bíróság hatáskörébe tartozik ugyan, de perenkíváli eljárásra van utalva. B. 1915 nov. 13. P. IV. 13,102. sz. Budapesti törvényszék: A kir. törvényszék előrebocsátja, hogy ezen ügyben az E. T. 60. §-a folytán a S. E. szabályai voltak alkalmazandók. Az iratokból a következő tényállás tűnik ki: Néhai B. Ferenc hagyatéki ügyében, minthogy a kiskorú B. Imre és ennek természetes és törvényes gyámja, özv. B. Ferencné között érdekösszeütközés esete állott fenn, Z. város árvaszéke a hagyatéki tárgyalásra kisk. B. Imre részére eseti gondnokul a felperest rendelte ki. A hagyatéki eljárás befejezése után felperes az árvaszékhez folyamodott gondnoki díjainak megállapítása iránt és az árvaszék felperes ügygondnoki díjait és kiadásait 400 K-ban állapította meg. A közigazgatási bizottság a felperes járandóságát 143 K 90 f-re szállította le. Viszont a belügyminiszter mindkét alsófokú határozatot megsemmisítette, minthogy felfogása szerint a költségek megállapítása nem tartozik a közigazgatási hatóságok hatáskörébe. Erre a felperes a budapesti VIII—X. ker. kir. járásbíróságnál, ahol a hagyatéki eljárás folyamatban volt, sommás keresetet indított az alperes ellen és kérte őt 765 K 83 f-ben, majd 665 K 85 f-ben marasztalni.