Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

i96 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK üzletvezetési, sem ipari teendőkre nem alkalmaztatván, az ipartörvénynek a felmondásra vonatkozó rendelkezései a peres kérdésben nem irányadók. A felülvizsgálati kérelemben felhívott 1876 : XIII. tc. (cselédtörvény) sem nyerhet alkalmazást, mert ez a törvény csak oly személyek szolgálati viszonyát szabályozza, akik magukat bizonyos háztartási vagy gazdasági személyes és folytonos szolgálatok teljesítésére kötelezték. A felperes munkakörének és annak figyelembevételével pedig, hogy a felperes illetménye napidíjban és a naponként felosztandó pénzadományok egyrészében volt megállapítva, a felek között fennállott jogviszony szolgálati viszonynak nem tekinthető s így a felebbezési bíróság helyesen mondotta ki, hogy a felperesnek felmondáshoz nincs jogos igénye. 107. Iparhatósági határosat elleni kereset benyújtásának határideje. B. 1915 ápr. 22. P. IV. 3295. sz. Az 1913. P. III. 1263. számú ítélet azért utasította el keresetével a felperest, mert .igényét a törvény rendes útján csak az iparhatósági határozat kihirdetésétől számított nyolcnapi határidő eltelte után érvényesítette ; de ez az ítélet nem mondotta ki a kereseti jog végleges elenyésztét. Felperes újból az iparhatósághoz fordult, amely újból érdemlegesen birálta el a felperes panaszát. Felperes az újabb iparhatósági határozat kihirdetésétől számított nyolc napon belül újból a járásbíróságnál érvényesítette igényeit; és minthogy az 1913. P. III. 1263. sz. ítélet, a kereseti jog elenyészése kérdésében itélt dolgot, a fentiek szerint nem teremtett: a bíróságnak ezt a kérdést, a most már kellő időben beadott kereset folytán, ebben a perben önállóan el kell bírálnia. A kir. ítélőtábla úgy találja, hogy az első iparhatósági határozatot követő kereset elkésett benyújtása nem szüntette meg végleg a felperes kereseti jogát: mert az 1884 : XVII. tc. 176. §-a ily ki-