Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. alá azt, hogy a m. kir földmiv. min. az alperesi választmány határozatának felülvizsgálatánál az alperesi társ. alapszabályai 38. §-ának mily értelmezést tulajdonított; minthogy végül a rendes bíróság csupán magánjogi viszonyból eredő követelések felett ítél, már -pedig a felhozottak értelmében a felperesnek a felmondás hatálytalanítására irányult kereseti igénye ily magánjogi követelésnek nem tekinthető: ehhez képest a felebbezési bíróság az Ítéletben megállapított tényállásából jogszabály sértése nélkül és így helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a felperes kereseti követelésének a felmondás hatálytalanításra irányuló része a bíróság hatáskörébe nem tartozik, következéskép a felperes részéről ily vonatkozásban felhozott panasznak törvényes alapja nincs: mindezeknél fogva a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. 97, Az 1914:1/. tc.-ben szabályozott rekvirálási eljárásból származtatott kereset elbírálása birói útra nem tartozik. C.1916 jun. 6. P. IV. 176S. sz. A keresetnek a felebbezési bíróság előtt is fenntartott jogalapja az, hogy az alperes a rizs legmagasab árát F . . . város területére nézve meg nem állapította, az enélkül a felperesnél eszközölt rekvirálás pedig, mint a törvény s a törvényerejű rendelet intézkedéseibe ütköző hatósági eljárás joghatállyal nem bírhat, s így az alperes a 70 K rekviziciós és az állítólag 140 K tényleges piaci ár közti külombözet megtérítésére kötelezendő. A felperes tehát kereseti igényét az 1914: L. törvénycikkben szabályozott rekvirálási eljárásból származtatja. Ennek a törvénynek 7. §-a értelmében : «A kötelezettségek felől, ha vita vagy panasz merül fel, a közigazgatási hatóságok határoznak; legfelsőbb fokon a 4. §. esetén a kereskedelemügyi miniszter, más esetekben a belügyminiszter dönt, az érdekelt miniszterrel egyetértőleg» és a felperes