Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 5' község úgy, hogy a közigazgatási bíróság nem boesájtkozhatik a panasz érdemi elbírálásába. Tolna vármegye alispánja az 1909. évi december hö 15-én 15,820. sz. a. hozott véghatározatával illetékességét leszállította és az ügyiratokat az 1907: LXI. tc. 7. fc'-ának r. pontja értelmében fennforogni látszó hatásköri összeütközés elbírálása végett a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. Határozatának indokolása szerint ugyanis az 1894 : XII. tc. 102. §-a kiveszi az alispán másodfokú illetékességéből azokat az ügyeket, amelyekre nézve az id. tc. egyes szakaszai külön illetékességet állapítanak meg. A jelen esetre az id. tc. 10. §-a vonatkozik, amelyet a 102. #-hoz fűzött magyarázat úgy jelöl meg, mint amelyben a 102. £ által megnevezett hatóságoktól eltérő hatósági fórumok vannak megállapítva. Ezt a magyarázatot támogatja a m. kir. földmívelésügyi miniszternek két rendelete is. Az egyik az 1897. évi június hó 29-én 37,900. sz. a. kelt, mely az I. rész negyedik bekezdésében kimondja, hogy az 1894 : XII. te. 2. í^'-a, illetve a 48,000/1894. végrehajtási utasítás 2. >; 5. d) pontjában az apaállatok beszerzésére és tartására vonatkozólag felvetett kérdésben ott, ahol a birtokosság szervezkedve nincs, a község tartozik gondoskodni; IV. részében pedig akként rendelkezik, hogy a nem szervezkedett birtokosság közgyűlésének jogába lépett községi képviselőtestületnek az 1894 : XII. tc. •>., G. és 7. ?;-ában említett kérdések rendezése körül hozott határozatai a 9. § szerint fellebbezhetők. Eszerint tehát illetékes fórum elsőfokon a vármegyei közigazgatási bizottság, másod- és végsőfokon a földmívelésügyi miniszter. Az 1895. évi október hó 10-én 76,513. szám alatt kelt másik rendelet szerint az említett költségeknek a községi képviselőtestület által történt megállapítása és kivetése ellen benyújtott fellebbezések a hatósági felülbirálat tekintetében az 1886: XXII. tc. 126. §-a alá esnek s mint a községi költségvetés érdemi részét érintők, a törvényhatósági közgyűlés által bírálandók el. A végső fokon való döntést a belügyminiszterrel egyetértőleg az 1894: XII. tc. 122. §-ához képest ezen esetekre a földmívelésügyi miniszter magának tartotta fenn. Döbrököz községben sem nyomásos gazdálkodás, sem osztatlan közös legelő nem lévén, szervezkedett birtokosság sem lehet, miből kifolyólag a gazdálkodás, illetve állattenyésztés közös ügyeinek vitelére az 1894: XII. tc. 25. §-ának rendelkezéséhez képest a község hivatott. A községi képviselőtestület határozatának érdemi elbírálása a fennforgó esetben tartozhatik elsőfokon a közigazgatási bizottság vagy talán a törvényhatósági bizottság jogkörébe, de az id. jogforrásokból kitűnik, hogy az alispán jogkörébe nem tartozhatik és hogy másodfokon nem a belügyi, hanem a földmívelésügyi miniszter van hivatva dönteni. 4*