Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

44 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. rendezéséhez szükség volt-e a panaszosok ingatlanára, sem azt, hogy a panaszosok e tekintetben meg lettek-e tévesztve, vizsgálat tárgyává nem teheti. Az ellenfél megjelenésével a hatásköri bíróság előtt felmerült költség. 1916 május 15. 1915. Hb. 82. sz. I. Szabadka sz. kir. város a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek az 1907. évi június hó 22-én kelt 53,129 1907. I. A. számú kisajátítási engedélye alapján a szabadkai Megyeri-utca rendezése, illetve megnyitása céljára több más ingatlannal együtt kisajátította T. I. és L. szabadkai lakosoknak a szabadkai 6131. számú telekkönyvi betétben A. I. 519. hrszám alatt felvett ingatlanát, amelyre vonatkozólag a kártalanítási összeget végső fokon a m. kir. Kúria az 1911. évi november bó 23. napján hozott 3396 1911. F. számú határozatával 25,649 koronában állapította meg. T. I. és L. a szabadkai kir. törvényszéknél az 1912. évi december hó 19-én 31,115. sz. a. rendes pert tettek folyamatba Szabadka sz. kir. város ellen és azon az alapon kérték az ő ingatlanuk kisajátítására adott engedélyt s az annak alapján lefolytatott kártalanítási eljárást semmisnek, érvénytelennek és hatálytalannak kimondani s ennek folyományaként azon az alapon vették keresetbe a jelzett ingatlan tulajdonjogát, birtokát és elvont hasznát: 1. mert a Megyeri-utca rendezéséhez az ő ingatlanukra nem volt szükség, e tekintetben tehát őket az alperes megtévesztette ; 2. mert az ő ingatlanuk hat hónapon belül a kisajátítás céljára nem. lett felhasználva s ekként az 1881 : XLI. tc. 61. értelmében az ő volt ingatlanukra vonatkozóan a kisajátítási terv és határozat hatályát vesztette. A szabadkai kir. törvényszék az 1913. évi június hó 25. napján kelt 16,103 P. 1913. számú ítéletével felpereseket keresetükkel elutasította, mert — amint azt a m. kir. Kúria a kártalanítási ügyben hozott 3396/P. 1911. számú határozatában is már kimondotta — a kisajátítás megengedhetőségének és annak a kérdését, hogy mi vonandó kisajátítás alá, az 1881 : XLI. tc. a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja, a közigazgatási hatóság hatáskörébe pedig a bíróságok az 1869: IV. tc. 1. j-ában foglalt tiltó rendelkezés folytán nem avatkozhatnak be ; tehát azt sem teheti a kir. törvényszék vizsgálat tárgyává, hogy HZ utcarendezéshez szükség volt-e a felperesek ingatlanára s hogy e tekintetben a felperesek meg lettek-e tévesztve vagy sem ; és mert továbbá a beszerzett iratok tanusága szerint a kártalanítási határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül az alperes a felperesek részére megállapított kártalanítási összeget az illetékes bíróságnál (telekkönyvi hatóságnál) birói letétbe helyezte, ezáltal az 1881 : XLI. tc. 6r. S-ában előírt kötelezettségének ele-