Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 4l 21. A Kbtk. 46. $ ában körülírt hatóság elleni kihágás tényálladéka akkor létesül, ha valaki a hatóság hivatalnokát vagy közegét hivatalos eljárásában sértő, vagyis oly kifejezésekkel illeti, melyek durvaságok vagy illetlenségek, de nem becstelenítők, lealacsonyítok vagy megszégyenítők; ha ellenben a használt kifejezések a sértett lealacsonyítására és megszégyenítésére alkalmasaknak látszanak (csavargó, taknyos, jövevény), a cselekmény becsületsértés vétségének ismérveit tünteti fel, amely miatt az eljárás, ha a séitett a magánindítványt előterjesztette, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1916 március 27. Hb. 9. száni. I. K. Zs. viczei községi biró az 1915. évi július hó 3-án kiállított nyilatkozatában a m. kir. I. számú csendó'rkerület kékesi Örsénél azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az 1915. évi június hó 22-én A. J. G. B által sérelmére elkövetett becsületsértés megtoroltassék. A kékesi csendőrörs másnap jelentést tett a bethleni kir. járásbiróságnak, hogy a nyomozás adataijszerint A. J.-né G. B., K. Zs. viczei községi birót az 1915. évi június hó 22-én, midőn a községházánál a hadbavonultak hozzátartozóinak az államsegélyt kiosztotta, többek jelenlétében csavargónak, taknyosnak és jövevénynek mondotta. A bethleni kir. járásbíróság az 1915. évi augusztus hó 26-án hozott 1915. B. 2422 2. számú végzésével az iratokat a kékesi járás főszolgabírójához tette át azzal az indokolással, hogy az 1897: XXXIV. tc. 19. §-a értelmében a feljelentett bűncselekmény elbírálására a főszolgabíró illetékes. A kékesi járás főszolgabirúja pedig az 1915. évi szeptember hó 7-én 1915. kin. 486/1. sz. a. hozott végzésével hatáskörét leszállította és a fennforgó hatásköri összeütközés elbírálása végett az iratokat a hatásköri birósághoz terjesztette fel azzal az indokolással, hogy a panasz tárgyát képező kifejezések bárki ellen is használtassanak, azok az 1914: XLI. tc. 2. §-ának fogalma alá eső becsületsértés vétségének tényálladékát képezik és az a körülmény, hogy közhivatalnok ellen hivatalának gyakorlására vonatkozólag használtattak, nem indokolhatja azt, hogy e vétség kihágássá fokoztassék le. II. A Kbtk. 46. §-ában körülírt hatóság elleni kihágás tényáiladéka akkor létesül, ha valaki a hatóság hivatalnokát vagy közegét hivatalos eljárásában sértő, vagyis oly kifejezésekkel illeti, melyek durvaságok vagy illetlenségek, de nem