Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 33 sem cselédnek, sem ipari alkalmazottnak nem tekinthető, úgy, hogy a főszolgabíró ebben az ügyben sem az 1907 : XLV. tc. alapján mint cselédügyi hatóság, sem pedig az 1884 : XVII. tc. értelmében mint iparhatóság nem járhat el, hanem a követelés magánjogi követeléssé minősül, melynek érvényesítése a rendes bíróságok elé tartozik. H. Gy. ezután a czeglédi kir. járásbíróságnál érvényesítette követelését, ahol az 1915. évi november hó 4-én benyújtott keresetlevelében a panaszbelitől eltérő felszámítással 2510 K 34 f tőkének és járulékainak megfizetésében kérte kötelezni alperest. Bizonyítványai kiadása iránt keresetében kérelmet nem terjesztett elő. A kir. járásbíróság 1915. évi november hó 4-én kelt 4387,1915. számú végzésével a keresetlevelet hivatalból visszautasította, mert az alperes gazdaságában évi fizetés és úgynevezett konvenció mellett gépészkovács gyanánt alkalmazva volt felperesnek a munkája, habár iparos előkészültséget tételezett fel, a gazdaság körül teljesített személyes és folytonos szolgálat jellegével bírt és így, miután reá nézve az 1876 : XIII. tc. 3. §-ában s különösen ennek b) pontjában érintett kivétel nem forog fenn. ő az id. tc. 1. §-a alapján cselédnek volt tekintendő; a keresetbe vett követelés pedig az 1876: XIII. tc. 115. és ri6. §-ai értelmében a közigazgatási hatóság elbírálása alá tartozik. A kir. járásbíróság a felmerült hatásköri összeütközés elbírálása végett az iratokat a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. A hatásköri bíróság a felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A járási főszolgabíró véghatározatában megállapított és kétségbe nem vont tényállás szerint, H. Gy. okleveles gépészkovács és mint ilyen volt alkalmazva G. Gy. gazdaságában. A hatásköri bíróság állandó gyakorlata szerint, a minősítéshez kötött gépészmunkák teljesítésére alkalmazott egyénnek ez a munkavállalása — tekintettel a cseléd általános fogalmi meghatározásánál irányadó 1876: XIII. tc. 3. §-ának a) pontjára — nem minősül az 1907: XLV. tc. rendelkezése alá tartozó gazdasági cselédszolgálatnak. Es ezenfelül, a jelen ügyben a járásbírósághoz benyújtott kereset 1—8. pontjai alatt felsorolt 1944 K 34 f nem is a szolgálati viszonyból eredő követelés, hanem részint a felTérty : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. 8