Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 28 rülmény folytán a pert megszüntette, mert az alperes azt vitatta, hogy az ö kegyúri kötelezettsége csak a templom és a plébániai épület fenntartására szorítkozik, ellenben a gazdasági épületek fenntartására és javítására nem terjed ki, mert ezeket már emberemlékezetet meghaladó idő óta mindig a hivek tartották fenn és javították s így a szokásjog szerint e kötelezettség a híveket terheli, amiből kitűnik, hogy e perben a kegyúri jogviszony tartalma és terjedelme vitás, nevezetesen az, vájjon az alperesnek, mint kegyúrnak a patronátusból folyó kötelezettsége a gazdasági epületek jókarbantartására is kiterjed-e vagy sem, már pedig ennek a kérdésnek elbírálása a birói gyakorlat és hasonló hatásköri kérdésben az 1897. évi 32,915. I. M. sz. a. hozott minisztertanácsi határozat szerint, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A trencséni kír. törvényszék a felperes felebbezése folytán az 1915 július hó 31-én hozott 1915. Pf. 1711 4- sz. ítéletével az elsőbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta, mire a zsolnai kir. járásbíróság a felmerült hatásköri összeütközés elbírálása végett az iratokat a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. fíabár a kegyuraság rendszerint a földbirtokkal jár, az lényegileg mégis közjogi intézmény, amiből az következik, hogy úgy a kegyúri jogok, mint a fennálló kegyúri jogviszonyból származó kötelezettségek is közjogi természetűek, ennélfogva ezeknek a kötelezettségeknek tartalmát és terjedelmét is, ha erre nézve jogvita merül fel, közigazgatási hatáskörben kell megállapítani. Minthogy pedig a jelen ügyben az eljárás arra irányult, vájjon a kegyúrnak ebből a jogviszonyból eredő kötelezettsége-e, hogy a plébániai gazdasági épületeket jókarban tartsa, vagyis a kegyúri kötelezettség tartalma és terjedelme vált vitássá: ennélfogva ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik. 11. Gyümölcsfa megerősítésére szolgáló karó sem nem gazdasági termény, sem nem egyéb olyan dolog, amely mezőrendőri kihágás tárgya lehetne, jogtalan eltulajdonítása tehát lopás tényálladéki elemeit tünteti fel, amely cselekmény miatt az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1916 márc. 27. 1915 Hb. 79. sz.