Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. CIX hanem a büntető törvények alapján bírálandó el abból a szempontból hogy a Btk. 421. §-ában meghatározott vétség alkotó elemeit s ezek között a szándékosságot kimeríti-e; ennek megbirálásii pedig a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. (Hb. 1916 szept. 25., 1915. 102. BZ. S3. 104.) Jogosulatlan legeltetés miatt rendes biróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha az okozott kár a községi mezőőrnek szóval előadott becslése szerint hatvan koronát meghalad (Hb. 191,5 április 26. 22. sz. VIII. 25. 50.) Másnak területén jogosulatlan legeltetés az 1894 : XII. tc. 94. í-ának f) pontja alá esik és ha a kárdíj címén követelt összeg hatvan koronát meghalad, a büntetőtörvények alapján elbírálandó cselekmény miatt az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 nov. 9. 80. sz. VII. 113. 238.) Nem változtat ez álláspont helyességén az a körülmény, hogy a cselekmény esetleg az 1885 : XXIII. tc. 144. §-ának 2. pontját is sérti s ennek a törvénysértésnek, mint kihágásnak elbírálása pedig a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik; mert a rendes biróság szélesebb hatáskörénél fogva az ügyet ebből a szempontból is elbírálhatja. (Hb. 1914 nov. g. 80. sz. VII. xzj. 238.) A kárdíj a valóságos kárt helyettesíti, mihezképest rendes biróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a feljelentő tilos mezei legeltetés miatt hatvan koronát meghaladó kárdíjat követel. (Hb. 1914 ápr. 20. Hb. 14., 15. sz. VII. 63—64. 113—115.), A cselekménynek mezőrendőri kihágássá minősítése szempontjából a becslési költség nem kár, hanem költség, mihezképest közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha az okozott'kár a becslevél, szerint, a költség számbavétele nélkül, hatvan korona. (Hb. 1914 jún. 22 18. sz. VII. 71. 152.) A mezőrendőri kihágási ügytől a kártérítés megállapítását elválasztani s a rendes bíróságok elé utalni nem lehet. (FM. 1913. évi 20,073. sz. VII. 197- 359-) Ha a több károsult egyikétől a mezőről eltulajdonított gazdasági termény értéke — a feljelentés szerinti összértéket az egyesektől eltulajdonított termény súlya szerint szétosztva — hatvan koronát meghalad, ez a cselekmény lopás vétsége, minélfogva az amiatt való eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 113. sz. VI. 46. 92.) Ingó dolognak ugyanazon tulajdonos birtokából vagy birlalásából ugyanazon helyről jogtalan eltulajdonítási célból többek által együtt vagy közösen történt elvétele nem a tettesek száma szerint megállapítandó külön cselekményeket, hanem egységes cselekményt állapít meg, mihezképest, ha a mezőről ily módon eltulajdonított kukoricának értéke a feljelentés szerint hatvan koronát meghalad, nem az 1894 : XII. tc. 93. §. a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás, hanem a Btk. 333. §. és a Bn. 48.