Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

LXXII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. szüntette és csak a Kbtk. 75. $-ába ütköző kihágás maradt elbírálatlanul a Bp. 22. §-a értelmében, amely az 521. § szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben is alkalmazandó, már nincs helye annak, hogy a kihágás elbírálását magától elhárítsa és a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja. (Hb. 1913 nov. 10. 97. sz. VI. 133. 304.) Kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás elrendelése előtt van helye, ha tehát a rendes biróság az ügyben már tárgyalást tartott, az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha az ügyet kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismerné is fel. (Hb. 1914 márc. 30. 1913 165. sz. VII. 48. 104. 1914 ápr. 20. 44. sz. VII. 67. 124. ; június 22. 65. sz. VII. 87. 179.; nov. 9.; 92. sz. 156. 245. 109. sz. VII. 122. ' ^56.; nov. sz. 125. sz. VII. 132. 274.) Kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás elrendendelése előtt van helye, mihezképest a rendes biróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a biróság az ügyben a tárgyalást kitűzte és azt megnyitván, a terheltnek az általános kérdésekre való kihallgatásával, továbbá az ügyészségi megbizott és sértett fél meghallgatásával meg is kezdette, ennélfogva az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha az ügyet kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismerné is fel. (Hb. 1914 febr. 23. 1913 168. sz. 33. 71.) Ha a rendes biróság tárgyalás után hatáskörét megállapíthatónak nem találná, szélesebb hatásköréből kifolyóan a különben a közigazgatási hatóság elé tartozó kih;'\gás elbírálására is van hivatva. (Hb. 1913 máj. 5. 37. sz. VI. 57. 113. pont 22., 19. sz. VI. go. 193.) Kétség esetében a magasabb hatáskörű hatóság eljárása indokolt, mert ez az érdemi eljárás befejeztével, ha csak a kisebb hatáskör elé tartozó cselekményt állapíthatná meg, ebben is Ítélkezni jogosult. (Hb. 1915 ápr. 26. 38. 27- 54-i Amennyiben a becsületsértés miatt folyó eljárásban csak az 1879 : XL. tc. 46. §-ába ütköző kihágást látná megállapíthatónak, a rendes biróság, az 1896 : XXXIII. tc. 22. §-a értelmében, a kisebb hatáskörű közigazgatási hatóság elé utalt ennek a büntetendő cselekménynek elbírálására is hivatva van. (Hb. 1915 ápr. 26. 26. sz. 26. 52.) A rendes birósng a Bp. 22. §-a értelmében az ügyet abban az esetben is érdemileg elbírálhatja, sőt elbírálni köteles, ha azt tárgyalás után is kisebb hatáskörű biróság elé tartozónak találja. (Hb. 1913 máj. 5. 24. sz. VI. 55- 108.) A hatásköri összeütközés eldöntése nem zárja ki azt, hogy amenynyiben a rendes biróság a cselekményt érdemleges tárgyalás után is a közigazgatási hatóság hatásköre alá eső kihágásnak ismerné fel, azt mint olyat, szélesebb hatáskörénél fogva a Bp. 22. §-a értelmében elbírálja. (1914 nov. 9. 83. sz. VII. 114. 240.)