Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXVII hatáskörébe, mihezképest a rendes bíróságnak nincs hatásköre oly keresetre, amely alapítványi tőke kamatainak kifizetésére irányul. (C. 1914 aug. 17. 4276. P. sz. 89. 176.) Anyakönyvi ügyek. A törvényes vélelem ellenére törvénytelen származásúnak bejegyzett gyermek izr. felekezeti anyakönyvének kiigazítása nem a rendes biróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, kivéve azt az esetet, amidőn a származás kérdése bárki által vitássá tétetik. (Hb. 1913 ápr. 21. 17. sz. VI. 74. 64.) Bányaügyek. A társpénztárak és tagjaik között előforduló s a segítés alapjára s mennyiségére vonatkozó s ehhez képest magánjogi viták elsősorban a közpolgári, illetve bányabiróságok elé tartoznak (1871: XXXI. tc. 21. §-ának 9. pontja), hacsak tételes jogszabály nem intézkedik arra nézve, hogy a biróság eljárását más hatóság eljárásának kell megelőznie. Ilyen tételes jogszabály nincs. (C. 1912 dec. 14. 1911. 2903. sz. VI. 167. 374.) Állami bányavállalat alkalmazottja, aki egyúttal társpénztári tag, a kir. kincstár részéről a 46,116/1910. M. E. számú minisztertanácsi határozattal elvállalt kártalanítás iránti követelését csak közigazgatási úton érvényesítheti. (C. 1914 febr. 10. 881. P. sz. VII. 148. 307.) L. Kártérítési ügyek a. is. Betegápolási, betegsegélyezési, balesetbiztosítási ügyek L Ipari munkásbiztosítás a. Cégügyek. Jótékony egylet cégbírósági hatáskörbe nem tartozik. (Hb. 1915 dec. 13. 70. sz. 71. 155.) Családjogi ügyek. A személyállapotra vonatkozó kérdés bírói útra csak annyiban tartozik, amennyiben valamely családi állásból folyó jognak vagy kötelezettségnek lehet alapja; a pusztán máséval hasonló név viseléséhez való jogosultság kérdése azonban birói útra nem tartozik. (C. 1140/912. sz. VI. 161. 368.) Cselédügyek. Házicseléd. Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a szolgálat fejében követelt díjazás cselédbér-e, s hogy ehhez* képest a követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, nem az a döntő, hogy a fél a szolgálatot cselédszolgálatnak minősítve, cselédbér címén indítja a keresetet, hanem az a döntő, hogy a szolgálat tényleg olyan szerződéses viszonynak keretébe esik-e, amely viszonyt a törvény minősít cseléd és gazda között való jogviszonynak. (Hb. 1914 máj. 25. 26. sz. VII. 68. 125.) Cselédviszonyt létesít a munkaerőnek egy hónapot meghaladó időn át gazdasági munkára meghatározott bérért oly feltétellel lekötése, hogy ez idő alatt a munkaerővel a szolgálatot vállaló a vállalt gazdasági munka elvégzésén túl sem rendelkezhetik, mihezképest az e viszonyból származó