Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

7* HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. pergátló kifogását azzal az indokolással, hogy az iparhatóságnál az eljárás már lefolytattatott, elvetette és az 1914. évi június hő 9-én 1914. Sp. IV. 14/4. sz. a. hozott ítéletével alperest a 47Ü K 50 f és járulékaira leszállított kereseti követelés megfizetésében marasztalta. A debreceni kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság alperes felebbezése folytán 1914. évi szeptember hó 29. napján hozott 1914. D. 423/2. számú végzésével a felperes által most már 466 K 50 f és járulékaira leszállított perben a további eljárást felfüggesztette s az iratoknak a hatásköri bírósághoz leendő felterjesztés végett a debreceni kir. járásbírósághoz való visszaküldését rendelte el, mert annak folytán, hogy egyfelől a debreceni kir. járásbíróság 1913. Sp. VI. 1829/2. számú végzésével kimondotta, hogy a kereseti követelés rendes birói uton való érvényesítését az iparhatósági eljárás lefolytatásának kell megelőznie, másfelől pedig az iparhatóság a peres kérdés elbírálását a rendes bíróság hatáskövébe tartozónak jelentette ki, az 1907. évi LXI. tc. 7. §-ának 1. pontjában meghatározott hatásköri összeütközést látja fennforogni. II. Nem képezheti vita tárgyát, hogy a magyar állam által létesített és fenntartott debreceni m. kir. gazdasági akadémia a gazdasági szakoktatás előmozdítása és fejlesztése céljából alapíttatott és így ez a tanintézet már ebbeli rendeltetésénél fogva iparosnak nem minősíthető; ezzel szemben pedig az eljárás során nem merült fel olyan adat, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a nevezett tanintézet a fentebb érintett íőhivatásán felül még külön iparüzlet folytatásával is foglalkoznék. Ennélfogva a felek közt létrejött szerződésből folyó követelés nem sorozható azok közé a követelések közé, amelyeket az ipartörvény 176. §-a értelmében elsősorban az iparhatóság előtt kell érvényesíteni. Az 1907. évi XLV. tc. 1. §-ának törvényes fogalommeghatározása szerint gazdasági cseléd az, aki arra kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább is egy hónapon át. A kereset s illetve panasz alapjául szolgáló, Debrecenben 1912. évi július hó 9-én kelt értesítő-levél tartalmából megállapítható, hogy T. F. a debreceni m. kir. gazdasági akadémia gazdaságába szegődményes iparosként alkalmaztatott, mint ilyen pedig gazdasági cselédnek tekintendő, mert