Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

-o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A m. kir. közigazgatási bíróság 1914. évi november hó io-én 4299/1914. K. sz. a. hozott végzésével a pénzügyminiszter hatásköri kifogását elvetette, a maga hatáskörét megállapította és az eljárást felfüggesztette a következő indokolással: «A vitás kérdés városban — közvetett államadóra kivetett pótadónak szabályrendelet alapján az egyes adófizetőkre történt kirovása és fizetése körül támadt. Ebben a kérdésben pedig az 1896. évi XXVI. tc. 34. §-ának 2. pontja értelmében a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. Hogy a r. t. városok a kormány engedélyével ilyen pótlékot szedhetnek, az iránt az 1886. évi XXII. tc. 132. §-a rendelkezik. Az 1899. évi VI. t-c. pedig azt határozza meg, hogy városoknak 1899 július i-től kezdve szeszadópótlék szedése mily mérvben és mily feltételek mellett engedhető meg. Az id. tc. 3. §-ának utolsó bekezdése szerint a bor-, hus- és szeszfogyasztási adópótlékok fizetésére vonatkozó határozmányok a belügyminiszter által a pénzügyminiszterrel egyetértőleg jóváhagyandó szabályrendeletekben állapitandók meg. Ezekben a szabályrendeletekben az eljáró közegekre és az adópótlékok megrövidítése miatt indítandó büntető eljárásra, valamint az ily esetekben ítélkező bíróságokra és hatóságokra nézve kiterjeszthetők azok a törvényes határozmányok, amelyek a boritaladó és a husfogyasztási adó tekintetében fennállanak. Ebből nyilvánvaló, hogy csupán az eljáró közegek (tehát nem hatóságok) és az adópótlékok megrövidítése miatti eljárás és ily (tehát adómegrövidítési) ügyekben ítélkező bíróságok és hatóságok meghatározása tekintetében vehetők át a fentemlített állami adókra vonatkozó törvényes határozmányok az alkotandó szabályrendeletekbe. A városi szeszadópótlék kirovása és fizetése iránti vitás kérdések eldöntése tekintetében azonban a szabályrendeletek az e részben fennálló törvényektől el nem térhetnek, vagyis az idézett törvényszakasz a bírói védelmet a városi adópótlékok megrövidítése iránti ügyekre is ki kívánta terjeszteni, nem pedig a birói védelmet megszorítani. Minthogy így az 1899. évi VI. tc. 3. §-ával, az 1886. évi XXII. tc. 132. §-a és az 1896. évi XXVI. tc. 34. §-ának 2. bekezdése a városi szeszadópótlékot illetőleg hatályon kívül helyezve nem lett, Esztergom város szabályrendeletének 7. §-ának rendelkezései, mint törvénybe ütközők figyelembe nem jöhetnek ). A m. kir. pénzügyminiszter hatásköri kifogását fenntartotta és az iratokat a felmerült hatásköri összeütközés eldöntése végett a hatásköri bírósághoz küldötte meg. II. A m. kir. kincstári jogügyigazgatóság a pénzügyminisztérium képviseletében beadott 10,565/IH. számú nyilatkozatában azt adta elő, hogy ebben az ügyben a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak