Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

6o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. deczember hó g-én kelt 1914. G. 342/1. számú végzésével hivatalból visszautasította, mert a jelen per tárgyának értékéül a három évi tartás 360 K-t kitevő összegét kellett tekinteni és így ebben a perben a felülvizsgálat ki van zárva. A sátor ljaújhelyi kir. törvényszék a rendes bíróság és Zemplén vármegye árvaszéke között hatásköri összeütközést látott fennforogni és ezért az iratokat a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. A fennebb kiemelt tényállás szerint, T. J.-nak a rendes bíróság előtt előadott kereseti kérelme az, hogy a biróság helyezze hatályon kívül a kiskorú T. M. javára megállapított tartási kötelezettséget s a tartásdíj fizetésétől T. J.-t mentse fel. A kir. törvényszéknek, mint felebbezési bíróságnak jogerőre emelkedett ítélete azonban a kötelezettség kérdésének érdemében nem döntött. Az ítélet indokolása is világosan kifejezi, hogy ezt a kérdést megbirálás tárgyává nem tette, hanem ettől eltekintve, az árvaszék véghatározatát kizárólag csak abból az indokból helyezte hatályon kívül, hogy a vitás tartási kötelezettség megítélése nem az árvaszék, hanem a rendes biróság hatáskörébe tartozik. Ekkép az ítélet — annak alakja ellenére is — nem a vitás tartási kötelezettség érdemében, hanem csak a hatáskör kérdésében hozott jogerős határozat. Ezért nem vonatkozik ide az 1907. évi LXI. tc. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy a rendes biróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után nincs helye a hatásköri biróság előtt eljárásnak azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ugyanezért meg kell szüntetni a most említett szakasz 5. pontja alá eső azt a hatásköri összeütközést, mely annak következtében keletkezett, hogy egyfelől a közigazgatási hatóság, az árvaszék, a vitás tartási kötelezettség kérdésében érdemileg döntött, másfelöl pedig a kir. törvényszék, mint