Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

58 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. J.-ával kötött törvényes házasságából származó kiskorú T. M. A. gyermeke felett viselt atyai hatalmát felfüggesztette, az Amerikában távollevő T. J.-né gondnokául és a kiskorú T. M. A. gyámjául M. J. alsókomaróci lakost rendelte ki, a kiskorú gyermek havi tartásdíját az atyával szemben 10 K-ban állapította meg és az atyát kötelezte, hogy ezt a tartásdíjat minden hó i-én a kirendelt gyám kezéhez fizesse le. Indokolása szerint ez a határozat a körjegyző és a községi elöljáróság által megejtett nyomozaton alapul, mely szerint T. J. nejét és gyermekét minden segítség nélkül elhagyva, más nővel közös háztartásban él és könnyelmű életet folytat, családja, illetve gyermeke megélhetésével pedig egyáltalán nem törődik. T. J. felebbezése folytán Zemplén vármegye közigazgatási bizoüságának gyámügyi felebbviteli küldöttsége az árvaszék elsőfokú véghatározatát 1911. évi február hó 13-án 157/1911. sz. a. hozott véghatározatával feloldotta és tekintettel arra, hogy T, J. felebbezésében az árvaszék határozatának alapjául szolgált nyomozati adatok valóságát tagadásba vette és azt adta elő, hogy felesége őt Amerikából való visszatértekor felszólítás dacára sem követte és hogy hazautazásakor az említett leánygyermek még életben sem volt, s az tőle nem is származhatik — újabb beható nyomozást rendelt el és az árvaszéket új határozat hozatalára utasította. Az árvaszék 1912. évi november hó 27-én kelt 23,633/1912. számú véghatározatával a 16,159/1910. sz. a. hozott véghatározatát egész terjedelmében fenntartotta azzal az indokolással, hogy a clevelandi cs. és kir. osztrák-magyar konzulátus által elrendelt nyomozás során kétségtelenül megállapítást nyert, hogy T. J. 1907. évben feleségét K. J-t a tőle származott és nevét viselő Margit nevű gyermekével együtt Amerikában hagyta s róluk többé nem gondoskodott. T. J-nak ezen árvaszéki véghatározat ellen beadott felebbezését, amelyben már azt is vitatta, hogy ebben az ügyben a tartási kötelezettség vitás voltára tekintettel a rendes biróság hivatott dönteni, — az árvaszék 1913. évi január hó 27. napján kelt 1069/1913. számú végzésével elkésés okából hivatalból visszautasította, mire T. J. ezen végzés ellen felfolyamodással élt. Zemplén vármegye közigazgatási bizottságának gyámügyi felebbviteli küldöttsége T. J. felfolyamodására 1913. évi április hő 17-én hozott 951/1913. számú véghatározatával az árvaszék 23,633/1912. számú elsőfokú véghatározatát indokainál fogva helybenhagyta. T. J-nak ezen véghatározat ellen beadott felülvizsgálati kérelmét a belügyminiszter visszautasította azzal az indokolással, hogy, az 1901. évi XX. tc. 5. §-a értelmében a felebbezést visszautasító végzés felett a másodfokú hatóság végérvényesen dönt és így az ellen további felebbvitelnek helye nincs. T. J. ezután a varannói. kir. járásbíróságnál keresetet indított M.