Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 43 I. L. B. pékmester, makói lakós, Makó r. t. város rendőrkapitányánál megjelent és előadta, hogy K. S. nevű kocsisa, illetve a sütőben alkalmazott kisegítője, 1914 december 30-án ok nélkül elhagyta, később megtudta, hogy a fia elhalt; ezért a néki kijáró 2 K Go f.-t, az alispán rendeletére, akinél nevezett kocsisa panaszt tett ellene, letétbe helyezi és kérte, hogy jelentkezéskor adassék neki át. Makó r. t. náros rendőrkapitánya az ügyet 1914. évi december hó 30-án 520 914. sz. a. kelt átiratával illetékesség szempontjából Makó r. t« város tanácsa, mint iparhatósághoz beterjesztette. Makó r. t. város tanácsa, mint iparhalóság 1914. évi december 31-én 17953/914. sz. a. kelt átiratával az iratokat visszaküldötte, mert cselédügyről van szó. Csanádvármngye alispánja a vármegyei tiszti főügyész véleményét, hogy az ügy a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez terjesztessék fel, nem fogadta el és az ügyet a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. Minthogy a hatásköri bíróságról szóló 1907. évi LXI. tc. 1. §-a szerint a hatásköri bíróság: «a rendes bíróság és a m. kir. közigazgatási bíróság vagy a közigazgatási hatóság között, úgyszintén a m. kir. közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközés elintézésére állíttatott fel> és minthogy ebben az esetben az összeütközés mind a két részen közigazgatási hatóság között merült fel, ennek következtében a hatásköri bíróság a hivatkozott 1. §. értelmében az ügyet, mint tévesen felterjesztettet, Csanádvármegye alispánjának visszaküldeni rendelte. 19. Ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés. Nincs ügyazonosság, ha különbözők azok a cselekmények, amelyek miatt a büntetőbíróság és a közigazgatási fegyelmi hatóság eljárt. 1915 április 26. 1914. Hb. 130. szám. I. A zernesti kir. járásbíróság C. V. ótoháni községi segédjegyzót 1914. évi március hó 18-án kelt 1914. R. 209/2. számú ítéletével bűnösnek mondotta ki a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében, amit nevezett az által követett el, hogy 1914. évi január hó egyik napján özv. J. L.-né ótoháni postamesternő főmagánvádlóról azt mondotta, hogy az egy <»komisz, aljas (vagy rossz) erkölcsű asszony, amit ő be is fog bizonyítani illetékes helyen». A járásbiróság Ítéletében megállapított 300 kor. \