Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 39 tartozik végezni, hanem másokkal is végeztetheti: akkor a vincellér, miután szolgálata nem személyes, cselédnek nem minősíthető. A tárgyalt esetben a panaszos szolgálata személyes szolgálat nem volt, amennyiben a nem vitás szolgálati szerződés tartalma szerint panaszosnak a panaszlott kertjében és szöllőjében előforduló összes munkálatokat nem személyesen kellett végeznie, hanem azok végzésére mások munkaerejét is igénybe vehette (szerződés f) pontja), sőt a szerződés i) pontja szerint a kerti és szöllő munkálatokhoz saját költségén tartozott szükséghez képest szakértő férfimunkást alkalmazni, ennélfogva a felek között létesült szerződéses viszony a gazda és cseléd közötti szolgálati viszony szabályozásáról szóló 1907 : XLV. tc. alá nem esik, s így ebből a szerződéses viszonyból származó követelés érvényesítése ezen törvény alapján a közigazgatási hatóság hatáskörébe nem tartozik. Továbbá, mert a felek közt létesült szerződéses viszony, minthogy a szerződés nélkülözi az 1898: II. tc-ben előírt alakszerűségeket, a most idézett törvény alapján sem tartozhatik a közigazgatási hatóság hatáskörébe. S. J. ezután keresetét a pestvidéki kir. járásbíróságnál adta be. A kir. járásbíróság 1914. évi december hó 7-én 1914. Sp. I. 422 4. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert a biai járás főszolgabírójától beszerzett iratok közt elfekvő kétrendbeli szolgálati szerződés tartalmából megállapította, hogy felperes házmesteri és vincelléri minőségben állott az alperes szolgálatában, mely szerződések szerint állandó és folytonos egy hónál tovább tartó személyes szolgálatra kötelezte magát. Ebből folyólag az 1907 : XLV. tc. 1. §-a értelmében felperes alperesnek gazdasági cselédjeként volt alkalmazva és keresete az 1907. évi XLV. tc. 62. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Nem változtat felperes cselédi minőségén az a körülmény sem, hogy a Budafokon 1913 szeptember 13-án kötött szolgálati szerződés szerint felperes köteles volt egész éven át egy férfikisegítőt alkalmazni, mert ezáltal az ő személyes és folytonos szolgálatában változás nem állott be, csak a szerződések értelmében megmunkálandó terület nagysága, továbbá az a körülmény, hogy a második szerződés szerint egyéb munkálatok elvégzése, így pl. a borpince kezelése is a felperesre lett bízva, tették szükségessé, hogy a munkamennyiséghez képest kisegítővel dolgozzék. Emellett szól még az is, hogy a felperes minden idejét és egész munkaerejét alperes szolgálatában volt köteles felhasználni. (Hatásköri bíróság 1913. Hb. 18. 1913. Hb. 129. sz. határozatai.) II. H. P. által S. J. ellen a közigazgatási hatóság előtt viszonkövetelésbe vett 400 K tekintetében hatásköri össze-