Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 13 utat 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett az előbbeni állapotába visszahelyezzék. II. r. alperes pergátló kifogást emelt, mert közútról van sző és ennek elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. II. r. alperes azt is előadta, hogy a felszántás előtt ezt a szándékát a községben kidoboltatta és így a sommás visszahelyezésnek, minthogy 1 évvel ezelőtt történt, nincs is helye. Felperes a pergátló kifogás elutasítását kérte. A kir. járásbíróság 1913. évi június hó »6-án 1913. Sp. II. 139/5. sz. a. hozott végzésével II. r. alperes kifogását elutasította, mert a helyszíni szemle alkalmával személyesen meggyőződött arról, hogy nem nyilvános közlekedési út ügyének elbírálásáról van szó, hanem egyes birtokosok földje mellett elvezető dülőútnak foglalásáról, melynek elbírálása polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A szigetvári kir. járásbíróság azután 1913. évi július 3-án 1913. Sp. 139 6. sz. a. hozott ítéletével felperes keresetének helyt adott. A kaposvári kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1913. évi szeptember hó 23-án 1913. D. 371/2. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbiróság ítéletét feloldotta, a pergátló kifogás tárgyában hozott végzést megváltoztatta és alperes pergátló kifogásának helyt adott és az eljárást megszüntette, mert a felperes Drávafok község nem mint magánjogi személyiség a tulajdonát képező valamely ingatlan mint uralgó telek használatával összekötött út szolgalmi jog gyakorlásába kéri a visszahelyezését, hanem mint politikai testület a közönség részére kéri a vitás út használatát az alperesekkel szemben ítéletileg megállapítani, illetve alpereseket annak tűrésére kéri kötelezni, hogy a vitás út mindenki által szabadon használható legyen. A községnek tehát ez a kérelme érdemileg nem egyéb, mint a vitás út közúti jellegének megállapítása. Ennek a kérdésnek az elbírálása pedig a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, amelyen nem változtat az sem, hogy felperes az úthasználatot sommás visszahelyezés alakjában kérelmezi. Drávafok község képviselőtestületének megbízásából ezután a községi elöljárók a sommás keresettel azonos panaszt a szigetvári járás főszolgabirójánál adták be és kérték, hogy az 1894 : XII. tc. 94. §-ának d) pontja alapján az eljárás indíttassák meg és V. J. és F. I. az elzárt út megnyitására köteleztessenek. A főszolgabíró annak megállapítása végett, hogy a kérdéses út mezei dülőút-e, a panaszt a körjegyzőnek adta ki. A drávafoki körjegyző azt jelentette, hogy a községi elöljárók szerint a kérdéses földterületen keresztül több mint 40 év óta átjártak az érdekeit szomszédos gazdák, azonban mezei közös dülőutat sohasem képezett, egy térképben sincs belerajzolva a kérdéses út.