Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

L XVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. véve, egy esetben sem haladja meg a 60 koronát, az egyes cselekményekkel okozott károk összeszámításának helye nem lévén, az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 május 26. 14. sz. VI. 53. 102.) Abban az esetben, ha több erdei kihágás kerül is egyszerre elbírálás alá, az eltulajdonított dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, hanem mindenik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő. (Hb. 1913 jun. 23. 16. sz. VI. 75. 162.) Az 1879 : XXXI. tc. 73. §-ának második bekezdése, amely több külön erdei lopásnak érték szerint való minősítésénél a büntetőtörvényeknek rendelkezéseit nyilvánítja alkalmazandónak, feltételezi, hogy a több erdei lopás közül legalább egy olyan legyen, melynek tárgya hatvan korona értéket meghalad. (Hb. 1913 jun. 23. 16. sz. VI. 75. 162.) Ha több külön feljelentésben érvényesített és a 100. §. alapján kiszámított kárösszeg egy esetben sem haladja meg a hatvan korona értéket, az egyes kihágások az erdei kihágás ismérveit tüntetik fel és miattuk az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jun. 23. 16. sz. VI. 75. 162.) Habár az egyes kihágási esetekben felmerült kárösszegek összeszámításának az 1879 : XXXI. tc. 73. §-ában foglalt rendelkezés kivételével rendszerint nincs helye, mégis vagyourongálás jelenségei forognak fenn akkor, ha az 1879 : XXXI. tc. 102. §-a szerinti érték az erdei kihágások megállapításához kiszabott értékhatárt minden egyes esetben meghaladja, mihezképest az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (Hb. 1913 jun. 23. 17. sz. VI. 74. 159.) Abban az esetben, ha több erdei kihágás kerül is egyszerre elbírálás alá, az ellopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, hanem mindenik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő. Amidőn az 1879 : XXXI. tc. 73. §-ának második bekezdése több külön erdei lopásnak érték szerint való minősítésénél a büntetörvényeknek rendelkezéseit nyilvánítja alkalmazandónak, feltételezi, hogy a több erdei lopás közül legalább egy legyen, melynek tárgya 60 korona értéket meghalad; mihezképest közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás akkor, ha az egy feljelentésben érvényesített több eset egyikében sem halad meg a kár összege 60 koronát és nincs oly adat, amelynek tekintetbe vételével a különböző időkben elkövetett cselekmények a ((folytatás)) (a continuatio) alapján egy cselekménnyé egybefoglalhatok lennének. (Hb. 1913 szept. 22. 71—85. sz. VI. 96—110. 206., 209., 212., 215., 217. 220., 223., 226., 228., 231., 234., 237., 239., 242., 245.) A 73- §• 2. bekezdésében foglalt minősítő rendelkezés kizárólag az erdei lopásokra, 60 korona értéket meghaladó eltulajdonításra vonatkozik. (Hb. 1913 máj. 26. 14. VI. 52. 104.)