Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

LXVI RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. tandó eldöntésénél nem a tettnek a panaszló részéről használt megjelölése, hanem annak az előadott tényállás és a törvényben felsorolt alkotó elemek figyelembevételével megállapítandó minősége az irányadó. (Hb. 1914 márc. 30. 32. sz. 118. 65.) Erdőből 60 koronát meg nem haladó értékű fának az ellopása és könnyebb értékesíthetés céljából hamis bélyegzővel ellátása sem nem csalás, sem nem okirathamisítás, hanem erdei kihágás, mihezképest miatta az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 márc. 3. 12. sz. VI. 20. 39.) Ha kivágott, bár ágaitól meg nem fosztott, de rakásba rakott és tüzelésre szánt olyan fát visznek el az erdőből, amely a kivágás által már teljesen fel van dolgozva, a cselekmény vétség és elbírálása rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jun. 23. 3. sz. VI. 73. 158.) Erdőn ledöntött, rakásba hordott száraz tűzifából egy szálfának ellopása miatt az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 nov. 9. 106. sz. iso. 253.) Az 1879. évi XXXI. tc. 117. §-a alapján közigazgatási hatóság akkor járhat el: ha az erdei kihágást közbirtokossági erdőben követik el. (BM. 1912. évi 6796. sz. 192. 355.) Az ugyanazon alkalommal ugyanazon sértett kárára elkövetett tilos erdei legeltetés egy egységes bűncselekmény, tekintet nélkül arra, hogy a legelt szarvasmarhák több egyén tulajdonai voltak, valamint tekintet nélkül az állattulajdonosok kártérítési kötelezettségére ; mihezképest, ha az okozott kár 60 koronát meghalad, az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 nov. 10. 28., 29., 30., VI. 135., 136., 127. 280., 285., 288.; 1914 márc. 30. 23. sz. 65. 118.) Jogközösségben nem álló több károsultnak kárára, bár egy napon elkövetett erdei jogtalan legeltetés mindegyik károsulttal szemben különkülön bűncselekmény és ha az egyes károsultaknak okozott kár a 60 koronát nem haladja meg, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 dec. 1. 119. sz. VI. 146. 330.) Ha a gyanúsítottak a terhükre rótt lopásokat részint egyedül és egy izben részint több alkalommal mások társaságában követték el, az ellopott egész famennyiségnek ugyanazon tulajdonos birtokából vagy birlalatából ugyanazon helyről többek által együtt vagy közösen történt elvételéről a jelen esetben nem lehet szó; nem egységes cselekmény, hanem az egyes tettesek tevékenysége szerint elbírálandó külön lopások forogván fenn, ezek minősítésében a lopott fa feldolgozott, vagy fel nem dolgozott minősége, úgyszintén annak értéke az irányadó, minélfogva tulajdon elleni kihágás miatt bírói hatáskörbe tartozik az eljárás, ha a lopott fa már feldolgozott és rakásba halmozott ía volt. (Hb. 1913 márc. 26. 28. sz. VI. 56. 109.)