Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

LX RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. elkövetett sértés miatt akkor is közigazgatási hatóság hatáskörébe tarto­zik az eljárás, ha a sértést birói hatáskörbe tartozó bűncselekmény miatt foganatosított nyomozati eljárásban követték el. (Hb. 1913 dec. 1. 103. sz. VI. 137- 3io.) Határrendó'rre használt, nem a határrendőrnek, h; nem harmadik személynek mondott, a határrendőr által nem is hallott «sz . . os» kifeje­zés nem a hatósági közeg jelenlétében s hivatalos eljárásában használta­tott, s ennélfogva a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás tényálladéka ezen törvényes alkotó elem hiányában nem állapítható meg és a feljelen­tett cselekmény abból a szempontból bírálandó el, hogy megállapítja-e a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének tényálladékát; mihezképest emiatt az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 nov. 10. VI. 34- sz. VI. 128. 292.) Ker. munkásbiztosítási pénztár végrehajtója által a kir. járásbíró­sághoz becsületsértés miatt beadott feljelentés tárgyában az eljárás — ha a feljelentésben panaszolt kifejezések (bitang, csavargó) meggyalázóknak is látszanak, a rendes biróság hatáskörébe tartozik, tekintet nélkül arra, hogy a feljelentő a cselekmény elkövetésekor hivatalos eljárásban volt-e vagy nem. (Hb. 1914 április 20. 13. sz. 62. 112.) A tanítónő hatósági közegnek nem tekinthető. (B. M. 1913. évi 953. sz.) Tanítónőnek sértő kifejezésekkel illetése a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás tényálladékát nem állapítja meg. (B. M. 1913. évi 958. sz. 193. 356.) Vasúti alkalmazott ellen a marha, szamár, sült paraszt kifejezés használata a sértett alkalmazottak magánindítványának hiányában az állomásfó'nökség panaszára nem becsületsértés vétsége, hanem csak, mint a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás lehet eljárás tárgya, amely eljárás köz­igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jun. 23. 40. sz. VI. 79- 170.) Ha kifejezetten becsületsértésre irányuló feljelentés következtében a rendes biróság nem hozott érdemi határozatot, hanem azt, hogy a fel­jelentett cselekmény nem becsületsértés, csak a hatáskör kérdésében ho­zott határozatának indokául hozta fel, az ügy a rendes 1 iróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 24. sz. VI. 55. 108.) Ha becsületsértés miatt kérnek büntetést, a rendes biróságnak azt a kérdést kell érdemileg eldönteni, hogy a vád alapjául szolgáló tett meg­állapítja-e a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladé­kát ; a rendes biróságnak a hatáskört megtagadó határozata ezt az ér­demi elbírálást nem pótolhatja. (Hb. 1913 szept. 22. 19. sz. VI. 90. 193.) Annak az eldöntése, hogy a Btk. 268. §-ának megfelelő indítványt tettek e, az ügy érdemére tartozik. (Hb. 1913 nov. 10. 34. szám. VI. 128. 292.) Részeg ember bekisérésében rendőrnek megakadályozása hatóság

Next

/
Thumbnails
Contents